Éhező fogvatartott kap kártérítést a magyar államtól

Az életveszélyes allergiákkal küzdő fogvatartott, N. L. esetében a magyar állam 5200 eurós jóvátételt fizet, miután indokolatlanul hosszú ideig tartották letartóztatásban – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

N. L.-t, aki vagyon elleni bűncselekmények miatt került börtönbe és saját magát jelentette fel, 2020. január 20. óta tartják fogva. A Helsinki Bizottság szerint a vádemelés után nem lett volna szükséges a további fogvatartás, mivel N. L. önként jelentkezett a hatóságoknál, együttműködött a rendőrséggel, minden idézésre megjelent, rendezett családi életet élt, bűntársa nem volt, és nem állt fenn a bűncselekmények megismétlésének veszélye. A nyomozást is viszonylag gyorsan befejezték, és vádat emeltek ellene.

Az 53 éves nő súlyos egészségi állapotát a börtönben nem vették figyelembe. N. L. többek között képtelen volt megküzdeni különféle gyógyszerekkel, például penicillinnel, heparinnal, cephalosporinnal, kozmetikumokkal, tartósítószerekkel, élelmiszerekkel, mint a tej, korpa, szója, egyes tisztítószerekkel, porral, kutyaszőrrel és más növényi pollennel. A börtönben további allergiák is kialakultak nála, például a tojásra.

A fogvatartott súlyosan lefogyott a börtönben: 167 centiméter magas és eredetileg 56 kilós N. L. testsúlya 43 kilóra csökkent. Négyszer szenvedett életveszélyes allergiás rohamot a fogva tartása alatt.

A Helsinki Bizottság szerint a büntetés-végrehajtás tisztában volt N. L. állapotával, mégis volt olyan hét, amikor a napi 40 deka kenyér mellé csak heti 2 kiló sertészsír járt neki, és vacsoráját csupán egy-egy vöröshagymával és almával, valamint heti kétszer füstölt szalonnával egészítették ki. Mivel a büntetésvégrehajtás nem tudta biztosítani a megfelelő élelmezést a fogvatartott számára, az – félve egy újabb allergiás reakciótól – sokszor inkább egyáltalán nem evett, így drasztikusan lefogyott.

A strasbourgi bíróság helyt adott a nő jogsérelmének és egyezségi ajánlatot tett a peres feleknek, amelyet mind a panaszos, mind a kormány elfogadott. Az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol végül egyezségre jutottak a magyar állammal.