Európát fenyegető viharok: a klímaváltozás hatásai

Európában egyre gyakoribbak lehetnek a pusztító viharok, amelyek hátterében a klímaváltozás állhat. Május végén például egy rendkívüli méretű és erősségű anticiklon sújtotta a kontinenst, ami különösen Németországot érintette súlyosan.

Az időjárási jelenségek mögötti folyamatokat Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa is megerősíti. Az északi féltekén az Egyenlítő és az Északi-sark közötti hőmérsékleti különbség a légköri mozgások egyik fő mozgatórugója. Nyáron, amikor a napsugárzás nagyobb szögben éri az északi területeket, ez a különbség csökken, de még mindig jelentős energia szabadul fel, amit a légkörnek ki kell egyenlítenie.

Az Atlanti-óceánban a Golf-áramlat szállítja az egyenlítői meleg vizet északra, ami hozzájárul a hőcseréhez. Az áramlat gyengülése, valamint a grönlandi jégtakaró olvadása miatt azonban kevesebb víz vesz részt ebben a folyamatban, így több energia marad a légkörben, ami extrém időjárási jelenségeket eredményezhet.

A május végi anticiklon esetében például a központi területén uralkodó légnyomás elérte a 1037 hektopascalt, ami az év ezen szakaszában rekordnak számít. A légkörben felszabaduló többletenergia óriási anticiklonok kialakulását teszi lehetővé, amelyek különösen tavasszal és kora nyáron okozhatnak gondot, mivel a melegebb levegő több vizet képes megtartani, így nagyobb esőzéseket eredményezhet.

A klímaváltozás következtében tehát a jövőben még durvább anticiklonok alakulhatnak ki Európában, amelyek komoly áradásokat okozhatnak. Ha a légnyomás májusban vagy júniusban meghaladja az 1030 hektopascalt a Brit-szigetek térségében, Közép-Európában áradások várhatók. Magyarország is veszélyben lehet, ha egy ilyen anticiklon kelet felé helyeződik át, és így hazánk is a frontvonalába kerül.

: article-1