Orwelli szellem fenyeget az EU-ban?

Az Európai Unióban tervezett chat-ellenőrzési javaslatok ellen tiltakoznak, melyeket a kritikusok tömeges megfigyelés lehetőségének és az alapvető jogokkal össze nem egyeztethetőnek tartanak.

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat, amely az üzenetküldő szolgáltatások szabályozását célozza az EU-ban, nagy felháborodást váltott ki. A javaslat szerint a Google, a Facebook, valamint a WhatsApp és a Signal típusú üzenetküldő szolgáltatásokat kötelezhetik gyermekbántalmazást ábrázoló tartalmak keresésére szolgáltatásaikban. Ezzel kapcsolatban 36 európai politikus nyílt levelet írt, amelyben arra szólítanak fel, hogy utasítsák el az úgynevezett chat-ellenőrzéseket. Néhány ismert üzenetküldő szolgáltatás is a projekt leállítását követeli, és az EU elhagyásával fenyegetőzik.

A nyílt levelet többek között német és osztrák politikusok, valamint Európai Parlamenti képviselők is aláírták. A dokumentum szerint a javasolt intézkedések nem egyeztethetők össze az alapvető európai jogokkal. Az aláírók az internet névtelen használatának és a végpontok közötti titkosítás megerősítésének védelmét hangsúlyozzák, és minden kormányt arra sürgetnek, hogy utasítsa el a jelenlegi terveket.

A kritikusok szerint a tervezet nem védi hatékonyan a gyerekeket az online szexuális erőszaktól, hanem mindenki digitális magánéletébe való beavatkozást jelent. Tobias Bacherle, a Bundestag zöldpárti tagja szerint a „csevegésvezérlés” nem jelent további biztonságot a gyerekek számára, hanem a privát kommunikáció végéhez vezethet.

Marco Buschmann német igazságügyi miniszter is ellenezte az uniós terveket, mondván, hogy a chatvezérlés a privát kommunikációk véletlenszerű és tömeges átvizsgálását jelenti, még a titkosítottakat is. Buschmann szerint a polgárok magánéletének ilyen súlyos megsértése aránytalan lenne.

A Signal üzenetküldő szolgáltatás vezetője, Meredith Whittaker bejelentette, hogy ha a chat-vezérlést bevezetik, leállítják a szolgáltatást az EU-ban. A svájci Threema, egy másik azonnali üzenetküldő szolgáltatás, jogi lépéseket és technikai megoldásokat kíván megvizsgálni a chat-vezérlés megkerülésére, és ha nem talál megoldást, kilép az EU piacáról.

Az EU Bizottság vitatott javaslatáról 2024. június 20-án szavaz az EU Tanácsa. Az eredeti tervek szerint ezen a napon foglaltak volna állást az EU kormányai a törvényjavaslattal kapcsolatban, azonban a Politico szerint az utolsó pillanatban elálltak a szavazástól, félve, hogy nem lesz meg a többség annak elfogadásához. Ha a többség egyetért, háromoldalú tárgyalásokra kerül sor az EU Bizottsága, a Tanács és a Parlament között, majd az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadnia a megtárgyalt kompromisszumot.

A törvényjavaslat 2022-ben merült fel, amikor is egy olyan feltöltés-moderálási rendszert fogalmaztak meg, amely minden digitális üzenetet átvizsgál, beleértve a megosztott képeket, videókat és linkeket is. A jogszabály a Verge értelmezése szerint egyszerre támogatja és elutasítja a végpontok közötti titkosítást. A törvény szövegében először az szerepel, hogy a végpontok közötti titkosítás „az alapvető jogok védelmének szükséges eszköze”, ezt követően viszont felveti azt a problémát, hogy a titkosított üzenetküldő szolgáltatások akaratlanul is olyan platformokat hoznak létre, ahol a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok akadály nélkül terjedhetnek. Az új moderációs rendszer ezt úgy érné el, hogy átvizsgálja az üzenetek tartalmát, mielőtt az olyan alkalmazások, mint a Signal, a WhatsApp vagy a Messenger titkosítanák azokat.

Meredith Whittaker, a Signal elnöke bejelentette, hogy amennyiben a tervezetből törvény lesz, az alkalmazás leáll az EU-ban, mivel az „alapvetően aláássa a titkosítást”. Több szervezet, köztük az Electronic Frontier Foundation, a Center for Democracy & Technology és a Mozilla is aláírt egy közös nyilatkozatot, amelyben felszólították az EU-t, hogy utasítsa el a felhasználói tartalmakat átvizsgáló javaslatokat.

Nem az adatvédelmi jogvédők az egyetlenek, akik vészharangot kongatnak a javaslat nyomán. Ezen a héten több tucat EU-s parlamenti képviselő fordult írásban az Európai Tanácshoz, hogy kifejezzék tiltakozásukat a javaslattal szemben – minden bizonnyal ez is hozzájárult a szavazás elhalasztásához.