MNB: Az olcsóbb benzin elfedi, hogy mennyi baj van még a magyar gazdasággal

Kicsit alacsonyabb lehet az infláció, mint amit eddig vártunk, de ezt a külföldi folyamatoknak tudhatjuk be - állapította meg az MNB Inflációs jelentése. Az is kiderült, hogy egyre többen tudnak félretenni pénzt, viszont az állampapírok után kapott kamatok jókora részét nem befektetik, hanem rögtön elköltik.

A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése szerint a legjobb esetben 3, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,5 százalékos lehet idén a magyar infláció. Az előrejelzések alapján az infláció 2025-ben 2,5-3,5 százalék közé csökkenhet, a maginfláció idén 4,1-5,3 százalékos lehet, a GDP 2 és 3 százalék között nőhet, a háztartások fogyasztása 3,3-3,7 százalékkal nőhet, az államháztartási hiány a GDP 4,5 és 5 százaléka között lesz, a reáljövedelem 3,4-4 százalékkal nőhet, és a foglalkoztatottság is növekedhet, de csak 0,1-0,3 százalékkal.

A maginfláció a 4 százalékos inflációs cél fölé emelkedhet, ami a magyar gazdaság belső szerkezetével kapcsolatos problémákra utal. Ezt a külső és az egyszeri hatások mérsékelhetik.

Az inflációs előrejelzés alsó és felső sávja egyaránt 0,5 százalékkal csökkent a márciusi jelentés óta, ami a világpiaci olajárak csökkenésének és Európa-szerte az alacsonyabb gáz- és áramáraknak köszönhető. Az élelmiszerek árai stabilizálódtak, a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése egész évben 0,3 százalék körüli lehet. A szolgáltatások drágulása azonban nagyobb problémát jelent, az EU tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb a szolgáltatásinfláció, 9,7 százalék.

A foglalkoztatottság növekedése lassul, mivel a cégek a munkaidő csökkentésével spóroltak a recesszió idején, és most inkább a már meglévő dolgozók munkaidejét emelik. A demográfiai folyamatok korlátozzák a foglalkoztatás bővülését, és egyre több külföldi dolgozik Magyarországon, különösen Ázsiából érkezők. Az MNB jelentése szerint a külföldi munkavállalók száma már elérte a 100 ezret, és a legtöbben közülük Ukrajnából érkeztek, de már több vendégmunkás van Magyarországon a Fülöp-szigetekről és Vietnamból, mint Romániából és Szlovákiából. A filippínók és vietnamiak száma egyetlen év alatt 139, illetve 110 százalékkal nőtt.

Az MNB szerint a külföldi gazdaságok lassú és törékeny javulása, az elektromos autók iránti kereslet növekedésének akadályozása, az amerikai monetáris politika szigorúsága és a geopolitikai feszültségek kockázatot jelentenek a magyar gazdaság számára.

Végül az MNB megjegyzi, hogy a lakossági megtakarítások növekednek, de 2024-ben az állampapírok utáni kamatfizetésekből származó összegek nagy részét az emberek rögtön elköltik, ami a gazdasági növekedést segítheti, de a megtakarítási szerkezet tudatosabbá tételére van szükség. A munkaerőpiacot tekintve a cégek egyre kevesebb magyart találnak, akit fel tudnának venni, és nem valószínű, hogy ez egyhamar megváltozna, mivel most már sokkal többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal elkezd dolgozni.