A magyar nyugdíjrendszer kihívásai

Farkas András nyugdíjszakértő elemzése szerint a magyar nyugdíjrendszer nem felel meg az EU-s nyugdíjkoncepció által támasztott követelményeknek, és ráadásul teljesen áttekinthetetlen.

Az Európai Unió elvárásai szerint a tagállamok nyugdíjrendszereinek megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Farkas András, a nyugdíjguru.hu szerzője a Portfolio.hu-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar nyugdíjrendszer nem képes megelőzni az időskori elszegényedést, és a nyugdíjak nem tükrözik megfelelően a nemzedékek közötti szolidaritást. A nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés jelenlegi gyakorlata oda vezet, hogy a régebben nyugdíjba vonultak jövedelme leszakad az újonnan nyugdíjazottaktól és az aktuális fizetésektől. Ezáltal a régebb óta nyugdíjban lévők rendszeresen szegénységi csúszdára kerülnek.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát illetően Farkas András rámutatott, hogy az elöregedő társadalom és a csökkenő járulékfizetők száma miatt egyre nehezebb lesz fenntartani a jelenlegi rendszert. A járulékterhelés egyre kevesebb ember között oszlik meg, miközben a nyugdíjasok száma és az általuk igénybe vett ellátások időtartama nő. A nyugdíjszakértő szerint a problémák 2039–2042 között érhetik el a csúcspontjukat, amikor a Ratkó-unokák jelentős számban vonulnak majd nyugdíjba.

A demográfiai öregedés miatt egyre nagyobb terhet jelent az idősek ellátása, nemcsak nyugdíj, hanem egészségügyi és szociális szempontból is. Farkas András szerint a magyar kormány még nem mutat jelentős aggodalmat ezen a téren.

A nyugdíjrendszer jövőjét illetően a szakértő több lehetséges lépést is felvázolt, amelyekkel a kormány tehetne a rendszer fenntarthatóbbá és igazságosabbá tételéért. Emellett szükség lenne kiegészítő nyugdíjmegoldásokra, amelyek jelenleg hiányoznak, és a rendszer átláthatóságán is javítani kellene. Farkas András végül megállapítja, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elengedhetetlen, mivel a jelenlegi állapotban nem felel meg az EU által meghatározott kritériumoknak, és senki sem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, és azt, hogy mennyi járulékot érdemes fizetnie. Ezért az állami nyugdíjrendszer nem ösztönöz sem az előrelátásra, sem az öngondoskodásra.

A megoldás – a szakértő szerint – egyszerű: a világ összes fejlett nyugdíjrendszerének példáját követve át kell állítani a rendszert bruttó nyugdíjszámításra.