A magyar nyugdíjreform lehetséges útjai
A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi állapota nem felel meg az Európai Unió által támasztott kritériumoknak, ezért elkerülhetetlen a reform, amelyet az Európai Bizottság által elfogadott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz is előirányoz.
A nyugdíjrendszer átalakításának szükségességét a demográfiai változások és a költségvetési fenntarthatóság is indokolja. A magyar kormányzat a nyugdíjrendszer felülvizsgálatát három szakaszban tervezi megvalósítani, amelynek első lépése egy független nemzetközi szakértői jelentés elkészítése volt, amelynek határideje 2023. december 31. volt, de a közzététel időpontjáról nincs hivatalos tájékoztatás. A második lépés a szakpolitikai javaslatok konzultációja, amelynek határideje 2024. június 30. A harmadik és egyben utolsó lépés a nyugdíjrendszert módosító jogszabályok hatályba léptetése, amelynek határideje 2025. március 31.
A nyugdíjreform különböző nehézségű és kockázatú intézkedéseket foglalhat magában. Könnyű és kockázatmentes lépések lehetnek például a nyugdíjkorhatár élettartamhoz kötése, a nyugdíjskála kiegyenesítése, az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése, vagy az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása. Közepes kockázatú intézkedések lehetnek a járulékplafon visszavezetése, a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeinek szigorítása, vagy a nyugdíjemelési eljárás átalakítása. Nehéz és kockázatos lépések közé tartozhat a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése, automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése, vagy az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése.
A nyugdíjrendszer reformja önmagában nem elegendő, figyelembe kell venni az egészségügyi, ápolási és szociális ellátások területeit is. A nyugdíjas jövőhöz való hozzáállásnak közös felelősségen kell alapulnia, amelyben az állam mellett a munkáltató, a család és az egyén is részt vállal.
