Globális légszennyezettség: a gyermekhalálozás második legnagyobb kockázati tényezője

Naponta közel kétezer öt év alatti gyermek hal meg a légszennyezettség következtében világszerte, amely mára a gyermekhalálozás második legnagyobb egészségi kockázati tényezőjévé vált az alultápláltság után.

A The Guardian által ismertetett új tanulmány szerint 2021-ben a légszennyezettség több mint nyolcmillió ember, köztük gyerekek és felnőttek halálát okozta. Az Egészségügyi Hatások Intézete (HEI) által készített jelentés rámutat, hogy a halálesetek száma a szabadban és a zárt térben belélegzett levegő szennyezettsége miatt is nőtt. A szennyezett levegő a dohányzást és a magas vérnyomást megelőzve globálisan a második legnagyobb gyilkossá vált, és az általános populációban a halálozási kockázatok vezető okai közé került.

Az UNICEF-fel közösen készített jelentés kiemeli, hogy a szegény országokban élő gyerekek a leginkább érintettek a szennyezett levegő hatásaitól. Afrikában az öt éven aluli gyerekek halálozási aránya százszorosa a fejlett országokban tapasztaltnál. A levegőben lévő 2,5 mikrométernél kisebb részecskék okozzák a légszennyezés által előidézett halálesetek több mint 90 százalékát, amelyek a véráramba jutva a test minden szervére hatással vannak, és többek között a tüdőbetegségek, szívbetegségek, stroke, cukorbetegség, demencia és vetélés kockázatát is növelik.

Kitty van der Heijden, az UNICEF ügyvezető igazgatóhelyettese a kormányokat és a gazdaság szereplőit a légszennyezettség csökkentésére való törekvésre szólította fel, hangsúlyozva, hogy a tétlenkedés komoly hatással lehet a következő nemzedékek életére, egészségére, jólétére.

A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai, mint a hosszabb szárazságok, erdőtüzek, porviharok és a magasabb nyári hőmérsékletek, szintén rontják a levegő minőségét. Az ózon hosszú időn át tartó belélegzése közel félmillió halálesethez járult hozzá 2021-ben.

Világszerte 2,3 milliárd ember nem jut hozzá a főzéshez használható tiszta tüzelőanyaghoz, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint csak a szub-szaharai országokban mintegy négymilliárd dollárra lenne szükség évente 2030-ig a probléma megoldásához. A beltéri, egészségkárosító tüzelőanyagok miatt szennyezett levegővel kapcsolatban 2021-ben mintegy félmillió gyerek halálát hozták összefüggésbe.

A levegő állapotáról szóló jelentés elkészítéséhez a világ több mint 200 országát és területét lefedő, 2021-es Global Burden of Disease tanulmány adatait használták fel.