A német kormánykoalíció túlélése a költségvetési vitán és a tartományi választásokon múlhat
Az Olaf Scholz vezette német kormánykoalíció a uniós választásokat követően nehéz helyzetbe került, és a költségvetés körüli viták, valamint a szeptemberi tartományi választások miatt a koalíció jövője kérdésessé vált. A szakértők szerint a kormánynak 40 milliárd eurót kell megtakarítania a 2025-re tervezett költségvetési hiány lefedésére. Tim Klüssendorf, a pénzügyi bizottság SPD-s parlamenti képviselője szerint a koalíciónak össze kell kapnia magát, különben az egész megbukhat.
A koalíciós pártok – az SPD, a Zöldek és a szabad demokraták – számára a költségvetési megállapodás elérése létfontosságú, különösen a tavalyi német legfelsőbb bíróság döntése után, amely 60 milliárd eurós hiányt okozott az ország pénzügyeiben. A bíróság korlátozta a kormány lehetőségét arra, hogy pénzt vegyen fel a speciális alapokból, amelyeket az alkotmányos adósságfék megkerülésére hoztak létre.
A koalíciós pártok eltérő politikai prioritásai miatt a költségvetési megállapodás megkötése bonyolult lehet. A baloldali pártok ellenzik a szociális programok megszorítását, míg a szabad demokraták ragaszkodnak a szigorú kiadási szabályokhoz. Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke szerint a költségvetési manőverezésre kevés mozgástér van, mivel a szövetségi költségvetés jelentős részét a szociális kiadások teszik ki.
A védelem területén is komoly viták vannak. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint 2025-re további 6,5 milliárd euróra lesz szükség a védelmi kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Annalena Baerbock külügyminiszter az ukrajnai háborúra hivatkozva indokolja az adósságfék felfüggesztését a védelmi kiadások és a Kijevnek nyújtott támogatás finanszírozása érdekében. Ezzel szemben Christian Lindner pénzügyminiszter elutasítja a védelmi kiadások külön alapból történő finanszírozását, és ellenzi az adósságfék megkerülésére irányuló kísérleteket.
A koalíció vezetői azonban el kívánják kerülni az elhúzódó viszályt, amely előrehozott választásokhoz vezethetne, ahogy az Franciaországban történt. A külügyminiszter szerint ez a legnagyobb szívesség lenne a liberális demokrácia ellenségeinek.
Ezen kívül Németország három olyan tartományában is választásokat tartanak szeptemberben, ahol az európai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) szerezte a legtöbb szavazatot. Az AfD továbbra is vezet Türingiában, annak ellenére, hogy a tartomány vezetőjét a közelmúltban ítélték el náci szlogen használata miatt. A közvélemény-kutatások szerint az AfD kihagyásával csak egy CDU–SPD–BSW koalíció jöhetne létre, aminek többsége is lenne az erfurti parlamentben. Friedrich Merz, a CDU szövetségi elnöke kijelentette, hogy pártja semmilyen szélsőséggel nem hajlandó szövetségre lépni.
