Kínai vezetés által átnevezett ujgur települések

A kínai vezetés az elmúlt évtized során több mint 600 település nevét változtatta meg Ujgurföldön, a kommunista ideológia jegyében, a múlt eltörlésére törekedve – számolt be a Guardian. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, amelyet a türk nyelvű, muszlim vallású ujgurok laknak, Peking törekszik az etnikai tudat megtörésére és a lojalitás kikényszerítésére. Ennek érdekében átnevelőtáborokat működtetnek, és arcfelismerő kamerarendszerekkel figyelik a lakosságot, valamint állami megbízottakat küldenek családlátogatásokra.

A Human Rights Watch és az Uyghur Hjelp szerint a történelmi településneveket is eltüntetik, helyettük kommunista személyekről vagy ideológiai jelszavakról nevezik el őket. Az eredeti, gyakran vallási jellegű nevek, mint például a kalifára vagy mecsetre utalók, eltűnnek.

Példaként említhető, hogy a Fehér Mecset falu Egységgé, a Dutar falu pedig Vörös Zászlóvá vált át.

A kínai vezetés az iszlám terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja az intézkedéseket, azonban ezek az elnyomás jeleit mutatják az ujgurokkal szemben, akik a terület lakosságának 45 százalékát teszik ki. A han kínaiak aránya már 41 százalék, míg a kazahoké 7 százalék.

Az ujgurok történelme során a 10. század előtt buddhisták voltak, majd az iszlám vallásra tértek át. A terület a mongol befolyás alatt állt, és a kínai császárság változó fennhatósága alatt élt. A 19. században több függetlenségi kísérletet tettek, és a kínai császárság bukása után nagyobb önállóságot élveztek, de végül 1949-ben a kommunista vezetés alatt álló Kínai Népköztársaság részévé váltak. Az elmúlt évtizedben a szoros ellenőrzés vált kiemelten látványossá, különösen 2017 és 2019 között, amikor a kínai állampárt a legkeményebben lépett fel a türk vallási kisebbséggel szemben.

A kutatás megállapította, hogy most már például nincs egy olyan település sem, amiben szerepelne a kalifa, a xelpe (ezek a vezetők pozíciói voltak), vagy a mecset. Elaine Pearson, a Human Rights Watch ázsiai részlegének a vezetője szerint Peking az arabnak hangzó szavakat fenyegetőnek tartja, és az átnevezések csak egy része annak a nagy kínai tervnek, hogy az iszlámot összemossa a terrorizmussal.

Amióta Peking 2014-ben a terrorizmus elleni küzdelem jegyében fellépett az ujgur és más muszlim népcsoportok ellen, a kínai kormány több millió embert tarthat fogva átnevelőtáborokban és börtönökben, miután kriminalizálták az olyan vallási cselekedeteket, mint a szakáll növesztése vagy a Korán olvasása. Másokat azért üldöztek, mert kapcsolatba kerültek a diaszpórával, vagy mert külföldre utaztak.

Mint arra a lap emlékeztet, Peking nem kizárólag a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen változtatotta meg a települések neveit, mivel korábban Tibet kapcsán is így jártak el. Csak akkor, mint most az ujgurok tekintetében, Peking a tibetiek kapcsán is úgy látta, hogy nagyobb autonómiát szeretnének a központi hatalomtól és akár el is szakadna az országtól, amit meg akart akadályozni.

(Borítókép: Egy ujgur nő söpröget a háza előtt 2017. július 1-jén a Kína nyugati részén fekvő Hszincsiang tartomány Kashgar óvárosában. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)