A gépek már majdné olyan jól kommunikálnak, mint az emberek
A gépek képessége az emberi kommunikáció utánzására már csak egy karnyújtásnyira van tőlünk. René Descartes francia filozófus már 1637-ben felvetette a kérdést, hogy a gépek képesek-e gondolkodni, míg Alan Turing angol matematikus és informatikus 1950-ben inkább azt kezdte vizsgálni, hogy a gépek képesek-e meggyőzni egy embert arról, hogy emberrel beszélgetnek.
A Kaliforniai Egyetem San Diego-i kutatói egy új tanulmányban, amely az Arxivon jelent meg, azt állítják, hogy választ találtak Turing kérdésére. A tanulmány szerint az emberi résztvevők öt percen keresztül beszélgettek különböző mesterséges intelligencia fejlesztésekkel, és a kísérlet során a résztvevők többsége nem tudta megállapítani, hogy a GPT-4 esetében géppel beszélgetnek.
A kutatók szerint ez az eredmény egy természetesebb közegben még magasabb is lehet, ahol az emberek nem kizárólag a megtévesztés észlelésére figyelnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatás jelentőségét illetően nincs egyetértés a tudományos közösségben. Turing eredetileg az imitációs játékot az intelligencia mérésére szánta, de az emberek hajlamosak antropomorfizálni a környezetüket, ami befolyásolhatja az ilyen típusú kísérletek eredményeit.
A GPT-4 és a szintén tesztelt ChatGPT-3.5 csak alig több mint 50 százalékban volt képes meggyőzni az embereket arról, hogy emberrel beszélgetnek, ami véletlenszerű eredménynek is tekinthető. Az ELIZA, egy korábbi mesterséges intelligencia, amely előre leírt válaszokra támaszkodott, 22 százalékos eredményt ért el, ami azt mutatja, hogy minden ötödik ember meg volt győződve arról, hogy valós személlyel kommunikál.
A teszt során embereket is vizsgáltak, akik az esetek kétharmadában tudták csak meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ők is emberek, amihez képest a GPT-4 eredménye nem is tűnik olyan rossznak. A nagy nyelvi modellek, mint amilyen a GPT-4, már maguktól rakják össze a választ, figyelve a kontextusra, és lényegében bármiről szabadon lehet beszélgetni velük, ami jelentős előrelépést jelent az ELIZA-hoz képest.
A fejlődést látva valószínűleg nem túl nagy merészség azt kijelenteni, hogy a jövőbeni rendszerek ennél is jobb eredményt érnek majd el.
