Magyar uniós elnökség prioritásai: a demográfia és a kohéziós politika
A közelgő magyar uniós elnökség alatt a kohéziós politika és a demográfia kérdése lesz az egyik legfontosabb prioritás, jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy budapesti konferencián.
Navracsics Tibor a "Válaszút előtt az európai kohéziós politika: a felzárkóztatás legfontosabb eszközének jövője" című rendezvényen hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika kulcsfontosságú a regionális különbségek csökkentésében, a fenntartható fejlődés előmozdításában és az Európai Unió gazdasági, valamint társadalmi kohéziójának erősítésében. A miniszter kiemelte, hogy a digitális, zöld és demográfiai átmenetek miatt nem hagyható figyelmen kívül ez a terület.
Az Európai Bizottság által márciusban közzétett 9. Kohéziós Jelentés kapcsán Navracsics Tibor megjegyezte, hogy a jelentés kiemeli a kohéziós politika szerepét a hosszú távú növekedés és versenyképesség elősegítésében, ami az egységes piac működéséhez nélkülözhetetlen.
A 2027 utáni kohéziós politika reformjával kapcsolatban a tárcavezető úgy véli, hogy radikális változtatások helyett finomításokra van szükség, és a módosításoknak önkéntes jellegűeknek kell lenniük. Hozzátette, hogy a kohéziós politikának továbbra is a fejlettségi különbségek csökkentésére kell összpontosítania, és fontos, hogy a helyi igényeket figyelembe vevő tagállami javaslatokat is bevonják a döntéshozatalba.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy a jól működő kohéziós politika elengedhetetlen a gazdasági különbségek kezeléséhez és a jövőbeni tagállamok zökkenőmentes integrációjához. Magyarország ezért támogatja, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bevonja a leendő tagállamokat az egyeztetésekbe.
A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika keretrendszerének kialakításában és a források elosztásában a gazdasági fejlettség, és különösen az egy főre jutó GDP továbbra is fontos szempont kell, hogy maradjon.
Az Európai Bizottság döntése az új észak-magyarországi autóalkatrész-gyár ügyében rávilágít arra, hogy a kohéziós politika keretében nyújtott állami támogatásoknak meg kell felelniük az uniós szabályoknak. A Bizottság vizsgálata szerint a Magyarország által tervezett 43,76 millió euró összegű támogatás nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak, mivel nem tudták bizonyítani, hogy a támogatás döntő szerepet játszott volna a beruházás Magyarországra telepítésében. Ez az eset is mutatja, hogy a kohéziós politikának összhangban kell lennie az uniós irányelvekkel, és hogy a támogatásoknak valóban ösztönző hatást kell gyakorolniuk a hátrányos helyzetű régiók fejlesztésére.
