Az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete és hatása a magyar online piacterekre
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) nem jelent érdemi szigorítást a magyar online piacterek számára, de a fogyasztók előnyére válhat, állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatása.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint az EU szabályozását 2023 februárjától kell teljes mértékben alkalmazni, amely a nagy online platformok jogszerű működését, a felhasználók jogait és a szolgáltatók átláthatóságát hivatott elősegíteni.
A kutatás során hét hazai online piactérrel készült felmérésből kiderült, hogy a rendelet miatt többnyire informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, például a jogellenes tartalmak bejelentési rendszerének és a kereskedők nyomonkövethetőségének javítása érdekében. A piacterek igyekeznek segíteni partnereiket a tájékoztatási kötelezettségek teljesítésében, de a kereskedők gyakran nem ismerik a jogszabály előírásait.
A vizsgált piacterek jellemzően megjelölik, ki az adott termékek vagy szolgáltatások értékesítője, azonban hiányzik a kereskedők saját nyilatkozata a termékek uniós jog szerinti megfelelőségéről. Az aktív felhasználók számát közzéteszik, bár nem mindenhol könnyű ezt az információt megtalálni. A piacterek lehetőséget biztosítanak a jogellenes tartalmak bejelentésére, de ezek a rendszerek nem mindig felhasználóbarátok.
A jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok két különböző eljárást alkalmaznak: vagy azonnal eltávolítják a bejelentést követően, vagy először kivizsgálják a bejelentés megalapozottságát. Egyes piacterek a rosszhiszemű bejelentők elleni speciális eljárásrend kialakítását tervezik.
A kutatásban részt vevők szerint a DSA bevezetése nem befolyásolja jelentősen a piaci folyamatokat és struktúrát, és aki akar, meg tud felelni az új jogszabálynak. A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de a piacterek szintjén nem várnak nagy változást, inkább a fogyasztók számára előnyös a bevezetése.
A kutatás kiemelte a Decathlon, az eMAG és a Jófogás példáját, amelyek már megvalósítják a DSA előírásait, mint például a termékek listázásakor történő kereskedői információk megjelenítése vagy a részletes tájékoztatás nyújtása a kereskedőkről.
Az Európai Bizottság a DORA rendelettel (Digital Operational Resilience Act) is erősíti a digitális ellenálló képességet, amely a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégek számára 2025. január 17-ig számos új kötelezettséget ír elő, beleértve a szimulált kibertámadásokkal történő tesztelést is. A DORA előírásainak az Európai Unióban működő valamennyi pénzügyi intézménynek, valamint az IKT szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak is meg kell felelniük.
A pénzügyi szervezeteknek komoly felkészülésre van szükségük, hogy megfeleljenek a DORA-rendelet követelményeinek, beleértve az IT-infrastruktúra felmérését, a kockázatkezelési folyamatok fejlesztését, valamint az alkalmazottak képzését és tudatosságának növelését. A DORA hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy az érintett cégek mennyire képesek alkalmazkodni az új követelményekhez és milyen mértékben tudják integrálni azokat a mindennapi működésükbe.
A szimulált kibertámadások komoly kihívásokat jelenthetnek a pénzügyi szervezetek számára, de a DORA célja éppen az ilyen típusú tesztek és ellenőrzések rendszeresítése annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények informatikai rendszereinek ellenálló képességét folyamatosan javítsák. Az Európai Unióban a szabályozó hatóságok, mint például az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti pénzügyi felügyeletek rendelkeznek jogi felhatalmazással arra, hogy ellenőrizhessék a pénzügyi intézmények informatikai rendszereinek biztonságát és ellenálló képességét, beleértve a szimulált kibertámadások végrehajtását is.
Az Európai Bizottság által kiadott legújabb uniós igazságügyi eredménytábla szerint javult a bírói függetlenség közmegítélése az Európai Unióban, beleértve Magyarországot is, amely azok közé az országok közé tartozik, amelyek rendszerszintű kihívásokkal szembesültek. Az eredménytábla új adatokat tartalmaz az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről, például a fogyatékossággal élő személyek jogrendszerben való részvételéről és a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek hozzáférhetőségéről. A 2024. évi kiadás újdonságai között szerepelnek konkrét adatok a bíróságok elnökeinek kinevezéséről, a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó nemzeti szabályokról és a legfőbb ügyészek felmentéséről. Az eredménytábla segítségével az Európai Bizottság célja az igazságszolgáltatás függetlenségének Unió-szerte történő megerősítése és a jogállamiság védelme.
