Elképesztő átverés terjed Magyarországon

Már több százszor igényeltek gyanútlan banki ügyfelek nevében személyi kölcsönt kiberbűnözők Magyarországon, ahol a csalók összesen félmilliárd forint hitelt vettek fel.

A Bank360.hu beszámolója szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői körlevelet adott ki, amely arra szólítja fel a bankokat, hogy biztosítsák az ügyfelek számára a teljesen online személyihitel-igénylés letiltásának lehetőségét. A pénzintézetek egy része már lehetővé teszi, hogy az internetbankon vagy a mobilbankon keresztül igényeljenek személyi kölcsönt a meglévő ügyfelek, ahol a hitelbírálat gyors és automatikus. Azonban ez a folyamat az adathalászok és internetes bűnözők által is kihasználták.

Az MNB adatai szerint 2021. január 1. és 2023. április 1. közötti időszakban mintegy 250 visszaélés történt, melyek közül 120 esetben voltak sikeresek a csalók. Az érintett ügyfelek átlagos kára megközelítette a 4 millió forintot. A hitelintézetek több mint 130 esetben megakadályozták a kibercsalást, és voltak példák arra is, hogy a bankok utólagosan visszaszerezték az ügyfelek nevében felvett hitelösszegeket.

Az elmúlt egy év során, 2023. július 1. és 2024. június 30. között, 19 ügyfélpanasz érkezett be a MNB-hez ilyen jellegű csalások miatt. A személyi kölcsönökkel kapcsolatos visszaélések átlagos kára itt is 4 millió forint körül mozgott, és egy esetben folyószámlahitelt is felvettek, ahol a kár 300 ezer forint volt.

A digitális banki csatornák biztonságának növelése kiemelt feladat a pénzügyi szektorban. Magyarországon változások várhatók, például augusztustól egyszerűbbé válik a csalásra használt bankszámlák zárolása. Az eljárás azzal kezdődik, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót, aki tájékoztatja a pénzforgalmi szolgáltatót, és bejelentést tesz a NAV-nál működő pénzügyi információs egységnek. Szeptembertől pedig az MNB ajánlása alapján átutalási limitet kell bevezetniük a pénzintézeteknek az internetbankban, a mobilbankban és a bankkártyáknál, valamint szigorúbb korlátozásokat kell alkalmazniuk az újonnan aktivált készpénzt helyettesítő fizetési szolgáltatásoknál.

Az OTP már májusban bevezetett egy napi egymillió forintos limitet az internet- és mobilbankban. Azoknak az ügyfeleknek, akik nem a saját számlájukra utalnak, és több pénz szeretnének küldeni, módosítaniuk kell ezt a plafont, vagy ideiglenesen fel kell függeszteniük.

A csalók egyik kedvelt módszere, hogy apróhirdetési oldalakon vadásznak az áldozatukra. Azt írják, megvásárolják az eladásra kínált portékát, és egy futárcégen keresztül el is szállítják, ki is fizetik azonnal. A fizetéshez és a szállításhoz viszont az eladótól adatokat kérnek be egy, a futárcégére hasonlító áloldalon, amely hamis banki honlapokra vezet. Ha a hirdető ott megadja a banki belépési adatait, kódjait, akkor a csalók a bank valódi weboldalán ezeket az adatokat felhasználják, és hozzáférnek a bankszámlájához.

Az is gyakran előfordul, hogy adathalász sms-ben, levélben léptetik be hamis banki oldalra a csalók az áldozatot. Banki ügyintézőnek kiadva magukat is sok áldozatot szednek például azzal, hogy ráveszik, telepítsen távoli hozzáférést biztosító programot a számítógépére, telefonjára. Általában azt mondják, vírusos lett a készüléke, támadást észleltek nála, és ez a program megvédi majd. Valójában pont ez a program lesz az, amivel a csalók hozzá tudnak férni a jelszavakhoz, a banki belépőkódokhoz is. Amikor pedig ez megvan, néhány perc alatt nem csak a bankszámlát tudják lenullázni, de akár egy nagyobb hitelt is felvesznek az áldozat nevében, amit szintén ellopnak.