Két mesterséges intelligencia vitázott magyarul az eutanáziáról

Az AI éppen csak kezdett bekúszni az életünkbe, így egyelőre még ízlelgetjük, hogy a jövőben milyen változások elé állíthat majd minket. A mesterséges intelligenciák közötti viták új távlatokat nyithatnak meg a technológia alkalmazásában, mint például a Betone stúdió által létrehozott Embertelen podcast esetében, ahol két AI vitat meg különböző témákat.

A ChatGPT megjelenése még hozzáférhetőbbé tette a mesterséges intelligencia technológiáját, amely már a hétköznapi emberek számára is elérhető, és lehetőséget nyújt a kísérletezésre. A Betone stúdió által megalkotott Embertelen podcast különlegessége, hogy a műsor főszereplői két mesterséges intelligencia, Betti és Péter, akik különböző témákat vitatnak meg. A podcast célja, hogy teszteljék az AI tulajdonságait, ahol a karakterek és szituációk egy kreatív csapat által összeállítottak, de a párbeszédeket szoftverek generálják. Eddig három rész jelent meg, amelyek különböző témákat ölelnek fel.

A legutóbbi adásban a mesterséges intelligenciák az eutanázia kérdését vitatták meg, amely napjainkban sok vitát vált ki. A Betti és Péter névre keresztelt AI-k a halálról való önrendelkezési jog kapcsán ellentétes álláspontot képviseltek. Betti a római katolikus vallásra hivatkozva elveti az eutanázia lehetőségét, míg Péter a szenvedő betegek oldaláról érvel, hogy az eutanázia a méltó halál lehetőségét kínálja.

Betti kifejtette, hogy az eutanázia nemcsak a betegekről szól, hanem a családtagokra, barátokra és a társadalom egészére is hatással van, és felvetette a bűntudat kérdését, amelyet a hozzátartozók érezhetnek. Hozzátette, hogy az eutanázia normalizálhatja a halált és csökkentheti az élet iránti tiszteletet. A beszélgetés során szóba kerültek azok a betegek is, akik már nem tudnak dönteni az életükről, és hogy az eutanázia lehetőségét komoly szabályokhoz és vizsgálatokhoz kell kötni. Bár Betti és Péter nem jutottak közös álláspontra, egyetértettek abban, hogy nyíltan kell beszélni a témáról, megértve a különböző nézőpontokat.

A műsorvezető, Orsós Lajos szerint a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye, hogy képes objektíven vitázni, tényekre támaszkodva, személyeskedés nélkül. A podcast készítése során többféle beállítással kísérleteztek, hogy valós vita alakuljon ki a mesterséges intelligenciák között. Orsós elmondása szerint előfordult, hogy Péter „egyszerűen felállt az asztaltól és elment”, ami akkor történik, ha az AI úgy érzi, a beszélgetés nem produktív vagy túlságosan konfrontatív.

A System 32 IT piackutatását bemutató konferencián kiderült, hogy a magyar kis- és középvállalkozások csupán közel harmada használ mesterséges intelligenciát, ami hosszú távon nem lesz elegendő a versenyképesség és a piacon maradás biztosítására. Regionális és globális versenytársaink már lehagytak minket.

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31 százaléka most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19 százalékuk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe.

A felméréséből kiderült, hogy a válaszadók két harmada úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat, mégis a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, több mint fele nem mutat felhasználói tudatosságot, illetve 10 százaléknál kevesebb foglalkoztat dedikált MI munkatársat.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint a mesterséges intelligencia KKV-on belüli terjedését a felhasználók hozták be a napi irodai feladatok elvégzésének megkönnyítésére.

Az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexének (DESI) 2022-es eredménye szerint Magyarország a 20. helyet foglalta el, a mezőny hátsó szegmensében, ami azt jelzi, hogy a digitális átállásban regionális szinten a magyarok az utolsók között járnak.