EU-s közös légvédelmi pajzs létrehozását sürgetik

Görögország és Lengyelország vezetői, Kiriakosz Micotakisz és Donald Tusk arra kérték Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy kezdeményezzen egy közös légvédelmi pajzs létrehozását az EU által finanszírozva. A javaslat célja, hogy egy átfogó rendszerrel megvédjék az unió közös légterét a beérkező fenyegetésekkel szemben.

Ursula von der Leyen támogatásáról biztosította a tervet, és felhívást intézett több közös védelmi projekt megvalósítására. A két ország vezetője azt szeretné, ha a következő EU-csúcson, június végén megvitatnák ezt a kérdést.

A görög miniszterelnök és a lengyel kollégája egy "zászlóshajó program" létrehozását szorgalmazza, amely egy európai légvédelmi pajzs formájában valósulna meg. A kezdeményezést egy közös levélben fogalmazták meg, amelyet csütörtökön küldtek el von der Leyennek.

Micotakisz és Tusk már korábban, áprilisban tárgyaltak a védelmi kezdeményezésről, amikor a görög miniszterelnök Lengyelországban járt. A két vezető februárban közös támogató levelet írt alá az Európai Néppárt nevében von der Leyen második bizottsági elnöki mandátumra benyújtott jelöltségéhez.

Az orosz-ukrán konfliktus hatására az EU tagállamai megvitatták a közös védelem megerősítésének lehetőségeit, és igyekeznek további katonai támogatást, köztük légvédelmi eszközöket is biztosítani Ukrajnának. A tagállamok egy tervet is jóváhagytak, amely szerint az orosz állami vagyon befagyasztásából származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére és katonai védelmére fordítanák.

Európai egység szimbóluma lehet az átfogó légvédelmi rendszer

Az európai vezetők márciusban megvitatták a közös kötvénykibocsátás lehetőségét a védelmi kiadások finanszírozására, és várják a bizottság jelentését, amely konkrét finanszírozási lehetőségeket fog tartalmazni.

Az átfogó légvédelmi rendszer megteremtése nemcsak a közös légteret védené meg, hanem Európa egységét is szimbolizálná. A projekt kidolgozása és finanszírozása egyértelmű jelzés lenne az önvédelem iránti eltökéltségről.

A két kormányfő szerint az európai légvédelmi pajzs jelentős katalizátora lenne a védelmi és biztonsági ipar további korszerűsítésének, valamint az együttműködés és a közös projektek magasabb szintű megvalósításának.

Lengyelország és Görögország a védelmi kiadások terén is kiemelkedik: Lengyelország GDP-jének 3,92%-át, Görögország pedig több mint 3%-át fordítja védelmi célokra, ezzel az Egyesült Államok mellett ők a legnagyobb költekezők a NATO-n belül.

Lengyelország fontolgatja, hogy orosz rakétákat lőjön le Ukrajna fölött

Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel, amit a lengyel külügyi szóvivő, Paweł Wroński jelentett be. A lengyel hatóságok jelenleg az orosz rakéták ukrán terület feletti lelövésének jogi következményeit vizsgálják, de kizárják, hogy Lengyelország saját légvédelmi rendszereit telepítse Ukrajnába.

Lengyelországnak többször is riasztani kellett a vadászgépeit légterének védelme érdekében, amikor Oroszország nagyszabású rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajnában. Varsó szerint nyugat-ukrajnai célpontok ellen kilőtt orosz rakéták többször is behatoltak a légterébe.

A kijevi vezetés megkereste Lengyelországot, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek segítségével semmisítsenek meg orosz rakétákat Ukrajna felett. A vita márciusban indult, miután egy orosz rakéta óránkénti 800 km/órával 365 méteres magasságban belépett a lengyel légtérbe 39 másodpercig Oserdów település térségében.

Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes és Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke is megerősítették, hogy Varsó fontolgatja az ország határaihoz közelítő orosz rakéták megsemmisítését, és hogy a NATO különböző elképzeléseket vizsgál ebben a kérdésben.