Ukrajna, a földi pokol

A Blikk munkatársa a háború sújtotta Ukrajnában járt, ahol a konfliktus fizikai és lelki pusztítását egyaránt megfigyelhette. Tíz nap alatt a káosz és rombolás mindennapjaiba nyertek betekintést.

Huszonnégy órás vonatozás után érkeztünk meg Kijevbe, Budapestről Csapon keresztül, ahol kétórás várakozás után éjszakai járattal folytattuk az utat. A kijevi élet egy kijárási tilalom árnyékában zajlott, a boltok és vendéglátó helyiségek éjfél és reggel öt óra közötti kijárási tilalom miatt korán zártak. Igor, a szállásadónk és idegenvezetőnk hasznos tanácsokkal látott el minket, többek között egy háborús figyelmeztetéseket közlő app letöltésére is buzdított.

Az Ökumenikus Segélyszervezet kollégáival találkozva Zahalciba látogattunk, ahol a háború nyomait a lerombolt épületeken és az elmenekült lakosságon keresztül érzékeltük. A helyi iskola és óvoda használhatatlanná vált, a benyomuló csapatok bázisként használták és teljesen tönkretették őket. A segélyszervezet konténeróvodát hozott létre, ahol az oktatás folytatódik, és az épület felújítása is megkezdődött.

Myrchában a helyzet még súlyosabb volt, a lakosság egyharmadát lemészárolták, és az iskolában álcahálókat és álcaruhákat készítenek az ukrán hadsereg számára. A légvédelem többnyire sikeresen hárította el a támadásokat, de a megmaradt négy rakéta borzalmas rombolást végzett.

Makoviscsében a „Brave to Rebuild” önkéntes szervezet munkáját láthattuk, ahol az iskolában folyó felújítások mellett álcahálókat és álcaruhákat is készítenek. A „Hospitallers” csapatával találkozva egy szimulációs gyakorlatba csöppentünk, ahol a katonai képzés súlyosságát és fontosságát ismerhettük meg.

A harctéri medikusként dolgozó Tramva segítségével betekintést nyertünk az önkéntesek mindennapjaiba, akik nem csak az emberekre, hanem az állatokra is figyelnek. A „Hospitallers” csapatával együtt részt vettünk egy mentésben, ahol a frontvonalon megsebesült katonákat szállítottuk a kórházba.

Harkivban a háború nyomait az üres utcák és megrongált épületek jelezték, a város közelében lévő front miatt a lakosság élete folyamatos veszélyben volt. Egy menekültelosztó központban találkoztunk olyan emberekkel, akik elveszítették otthonaikat és szeretteiket, és akiknek a jövője bizonytalan. Dmytro, a 31 éves harkivi fotós, aki hónapok óta zárkózottan él lakásában, hogy elkerülje a hadseregbe való bevonulást, elmondta, hogy el akarja hagyni az országot, mivel nem bírja tovább a helyzetet és nem érzi magát képesnek a harcra.

Végül Kijevben egy drónokkal foglalkozó önkéntes szervezet munkatársával találkoztunk, aki a kötelesség hívására készült válaszolni. A hazatérő vonatút során pedig azon gondolkodtunk, hogy az ukránok készek az életüket áldozni hazájukért.

A háború újabb tragikus eseménye rázta meg a közép-ukrajnai Dnyipro várost, amikor péntek reggel orosz rakétacsapás ért egy kilencemeletes lakóépületet. A támadás következtében legalább egy ember életét vesztette, és további 12 személy, köztük egy 7 hónapos csecsemő is megsérült. A halálos áldozatok száma valószínűleg emelkedni fog, mivel több ember rekedt az épületben. A négy felső emelet beomlása nehezíti a mentési munkálatokat, ahol már egy áldozat maradványait megtalálták a romok alatt, és két embert eltűntként tartanak nyilván. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy fokozzák a légvédelmi eszközök szállítását, mivel Dnyipro stratégiai fontosságú helyen fekszik, és gyakran válik célpontjává az orosz rakéta- és dróncsapásoknak.

Az ukrán férfiak közül sokan próbálnak elkerülni a sorozást, és az ország 18 és 60 év közötti férfiak távozását tiltó szabályai ellenére is többen próbálnak illegálisan átlépni a határt. Dmytro, aki barátokon keresztül szerzett kapcsolatokat olyan személyekkel, akik borsos összegért – 8000 eurótól kezdődően – megkönnyítenék a szökését, azt mondta, hogy nem háborúra született és nem tud embereket ölni. Volodimir Zelenszkij elnök a mozgósítási korhatárt 27-ről 25 évre csökkentette, és már a legutóbbi mozgósítási akció előtt is több mint 20 ezer férfi menekült el az országból. Az ukrán társadalom háborús fáradtságtól sújtott része megosztott a sorozás kérdésében, és bár az ország katonáinak általános támogatottsága magas, a sorozás alól való kibújás gyengítheti az ország háborús erőfeszítéseit.

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy tíz ukrán állampolgárt engedtek szabadon többéves fogság után Oroszországból, illetve Fehéroroszországból. Az ukrán elnök péntek este Telegram-oldalán arról írt, hogy a civilek egyebek között a Vatikán közbenjárásával szabadulhattak. Ukrán tisztségviselők szerint mindez a június 25-i fogolycsere-megállapodás keretében valósult meg, amikor 90-90 ukrán, illetve orosz hadifoglyot engedtek el a szembenálló felek. A kiszabadult civilek között van Nariman Dzseljal, a krími tatár közösség gyülekezetének helyettes vezetője, akit 2021-ben fogtak el az orosz hatóságok, valamint egy katolikus pap, akit orosz katonák fogtak el az orosz ellenőrzés alá került Berdjanszk kikötőjében.