Az oroszok félelmetes Iszkander rakétájának támadása és az ATACMS rakéták hatása

Az orosz hadsereg megsemmisítette az ukránok egyik vasúti szerelvényét, amely a nyugati szövetségesektől érkező katonai felszereléseket szállított. A támadás jelentős pusztítást okozott az egyik legfontosabb utánpótlási útvonalon, miközben az ukránok amerikai gyártmányú ATACMS rakétái komoly kihívást jelentenek az oroszok számára.

Az orosz és az ukrán erők egyaránt nagyban támaszkodnak a vasúti infrastruktúrára a logisztikai feladatok ellátásában, különösen a 2022-es ukrajnai orosz invázió óta. A szovjet doktrína szerint a kötöttpályás szállítás előnyben részesítése miatt ezek a vonalak kiemelt védelmet élveznek. A nyugati szövetségesek által küldött szállítmányok is vasúton érkeznek Ukrajnába, Lviv környékére, ahonnan kelet felé haladnak a frontvonal felé a beérkező fegyverekkel.

A nyugati országok 2024 tavaszán döntöttek úgy, hogy folytatják Kijev támogatását, ami friss utánpótlást jelentett az ukránok számára.

Az orosz hadvezetés a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordít a kulcsfontosságú szállítmányok megsemmisítésére. Egy most közzétett felvételen látható, hogy egy ukrán vasúti szerelvényt, amely a leírás szerint utánpótlást és ellátmányt szállított volna a frontvonalra, egy orosz rakéta támadás érte. A vonat nyugati eszközöket szállított, és a találat pillanatában kipakolásra készítették elő.

Az oroszok a támadáshoz egy 9M723-as kvázi-ballisztikus rakétát, az Iszkandert használták fel. A becsapódás következtében megsemmisült eszközök pontos természetéről nincs információ, de a felvételek alapján több vagon is megsemmisült. A támadás pontos helyszínét sem hozták nyilvánosságra.

Az ukránok azonban nem maradnak válasz nélkül, rendszeresen mérnek csapásokat az amerikai gyártmányú ATACMS eszközökkel orosz célpontokra, amelyekkel szemben a védelem gyakran tehetetlennek bizonyult. Az ATACMS (Army Tactical Missile System) lövedékek nagy hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétákat jelölnek, és képesek mélyen a frontvonal mögött is megsemmisíteni az utánpótlási útvonalakat vagy a fegyverraktárakat és logisztikai központokat.

Az orosz haderő mérnökeihez eljutott egy ATACMS rakétafej, amelyet most tanulmányozni kezdtek. A legfontosabb alkatrészként a rakéta irányító és repüléskorrekciós rendszerét veszik górcső alá, valamint a rendelkezésükre áll egy lézergiroszkópos blokk és egy GPS modul is, amely szintén az amerikai csúcsfegyverből származik. Moszkva vélhetően egyszerre több dologra is kíváncsi: egyrészt arra, hogy a jövőben hogyan tudják nagyobb hatékonysággal semlegesíteni az ukrán ATACMS-okat, másrészt pedig szeretnék lemásolni az amerikai gyártmányú rakétát.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy amerikai újságírónak adott interjújában beszélt az esetleges béketárgyalásokról is. Zelenszkij szerint van lehetőség arra, hogy Kijev és Moszkva tárgyalni kezdjen a konfliktus békés rendezéséről, és ehhez hasonló módszert javasol, mint amit a fekete-tengeri gabonafolyosó létrehozásánál alkalmaztak. A közvetlen megbeszélések helyett a közvetítők általi üzenetváltást tartaná célszerűnek, amely mindkét fél számára elfogadható lenne. Zelenszkij szerint a korábbi tapasztalatokra építve akár más témakörökben, így a tűzszünet, a tengeri hajózás vagy a területi integritás kérdésében is lehetne közvetítőket bevetni. Az ukrán elnök egy olyan elképzelést vázolt fel, amelyben különböző kontinensekről érkező résztvevők vázolnak fel egy megoldási javaslatot a problémákra. A béketárgyalások kulcsa tehát a közvetítők bevonása lehet, bár a felek álláspontjai jelenleg nem közelednek egymáshoz. Kijev az oroszok teljes kivonulását szeretné, beleértve a Krímet is, míg Moszkva további területeket követel, és Ukrajna demilitarizálását és semlegességét várja el.

Az orosz védelmi minisztérium június 28-án figyelmeztetett, hogy a Fekete-tengeren megnövekedett az amerikai drónok tevékenysége, ami „közvetlen konfrontációt” idézhet elő. Az elmúlt hónapokban több olyan „vörös vonal” átlépésére is engedélyt adtak a nyugati hatalmak Ukrajnának, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek, például az oroszok nemzetközileg elismert területeinek célba vétele a kapott fegyverekkel. Az Egyesült Államok növelte az aktivitását a Fekete-tenger medencéjében, ami tovább fokozza a feszültséget a térségben. Az orosz vezetés szerint amennyiben konfrontációra kerül sor, a NATO-nak kell viselnie a következményeket. Emlékezetes, hogy 2023 márciusában majdnem összeütközött egy amerikai MQ-9 Reaper drón és egy orosz Szu-27-es, ami további feszültséget okozott a két nagyhatalom között.