Kínai-orosz drónprojekt és annak lehetséges hatása az ukrajnai konfliktusra

A Bloomberg értesülései szerint Kína és Oroszország együttműködésben támadó drónok fejlesztésén dolgozik, ami alapjaiban változtathatja meg Kína eddigi álláspontját az ukrajnai háborúban.

Az amerikai lap szerint egy orosz és egy kínai vállalat megállapodott a közös fejlesztésről, és már el is kezdték az eszközök szállítását Oroszországba, bár azokat Ukrajnában még nem vetették be. A kínai kommunikáció eddig azt sugallta, hogy nem nyújtanak segítséget az oroszoknak a konfliktusban, azonban ez a lépés jelentős fordulatot jelenthet.

A Sahed-drónokhoz hasonlatos eszközök fejlesztése és esetleges átadása Oroszországnak komoly változást jelezne Kína eddigi, a semlegességet hangoztató politikájában. Korábban csak alkatrész-szállításokkal gyanúsították őket, de a közvetlen fegyverszállítás új szintre emelné a két ország kapcsolatát.

Egy ilyen lépés nemcsak az ukrajnai háború eszkalációját jelentené, hanem súlyos nyugati szankciókat is vonhatna maga után a kínai vállalatok számára. Az Egyesült Államok eddig nem érzékelte, hogy Kína nyíltan támogatná az oroszokat, de más országok szerint már megtörtént ez a lépés.

A Sahed-drónok jelentőségét az adja, hogy olcsók és egyszerűek, miközben védekezni ellenük költséges. Nyugaton attól tartanak, hogy Kína tömegesen tudja majd előállítani ezeket a drónokat, amivel az oroszok kimeríthetik az ukrajnai légvédelmet. Jake Sullivan, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint azonban az USA nem látott bizonyítékot arra, hogy Kína közvetlenül fegyvereket szállítana Oroszországnak.

Alexander Stubb, Finnország elnöke szerint azonban Kína jelentős befolyással rendelkezik Oroszország felett, és egyetlen telefonhívás Pekingből elegendő lenne ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin befejezze a háborút Ukrajnában. Stubb hangsúlyozta, hogy Kína a békés megoldás híveként tűnik fel, és már felvázoltak egy lehetséges tervet az ukrajnai háború végére. Hszi Csin-ping kínai elnök tagadta, hogy közvetlenül hozzájárult volna Moszkva hadműveleteihez, de a két ország közötti kereskedelem rekordot döntött, ami Kína fontos szerepét jelzi az orosz gazdaságban.

Stubb 2024 márciusában lett Finnország államfője, és az ország 2023-ban a NATO tagállama lett, miközben jelentős haderőt tart fenn. A finn elnök kiállt Kijev támogatása mellett és hangsúlyozta, hogy Európának át kell állnia „háborús gazdaságra”, a hadiipar felpörgetésével és a gyártási kapacitások közötti kooperációval, valamint a hibrid háború elleni védelmi stratégia kidolgozásával.

Donald Trump amerikai elnökjelölt titkos ukrajnai béketerve miatt kialakult botrány is befolyásolhatja az ukrajnai konfliktus alakulását. Trump nem tájékoztatta Kijevet a tervezetről, ami komoly diplomáciai feszültséget okozott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan felszólította Trumpot, hogy hozza nyilvánosságra a béketervet, hangsúlyozva, hogy Ukrajna nem fogja feladni értékeit és területi integritását az Oroszországgal folytatott háború befejezése érdekében. Zelenszkij szeretne találkozni Trump-pal, hogy megértse, milyen támogatásra számíthatnak az USA-tól a jövőben. Trump korábbi kijelentései, miszerint 24 óra alatt véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, vagy hogy a konfliktus soha nem robbant volna ki, ha ő marad az elnök, további vitákat generáltak az amerikai politikában.

Orbán Viktor miniszterelnök a Die Weltwoche című konzervatív svájci lapnak adott interjúban kijelentette, hogy kijevi látogatásán nem meggyőzni akarta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hanem tájékozódni arról, „hol vannak a határai” a kijevi álláspontnak a békefolyamatra vonatkozán. Az ukrán államfővel folytatott megbeszélés során Orbán a két ország közti kapcsolat javítására törekedett, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának be kell tartania az uniós csatlakozáshoz szabott kritériumokat, köztük az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Zelenszkij „nem örült túlságosan” a tűzszüneti felvetésnek, de megértette Magyarország álláspontját és felvázolta a saját álláspontjának határait a jövőbeli döntések terén. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a háborút és a békét érintő döntéseket nem Magyarország hozza, de mint az EU soros elnökségét betöltő ország kormányfője, jelentést készít az Európai Tanács részére a béke lehetőségeiről.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc szerint Orbán Viktor kijevi látogatása, amely során tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, komoly gesztus a magyar kormányfő részéről az ukránok felé, és újra ráirányíthatja a figyelmet a konfliktus fontosságára. Kaiser Ferenc szerint a háború kirobbanása óta most először járt a magyar miniszterelnök Ukrajnában, és a találkozóval nemcsak a kapcsolat javítása volt a cél, hanem az európai politika újratematizálása is. Az Index Frontvonal című műsorában Kaiser Ferenc kijelentette, hogy Donald Trump állítása, miszerint egy nap alatt rendezné a konfliktust, nincs realitása, mivel a demokraták már biztosították a támogatást Ukrajnának az év hátralévő részére, és az amerikai hadiipar is érintett a támogatásokban.

Az orosz sajtó is figyelemmel kísérte Orbán Viktor kijevi látogatását. A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint a magyar kormányfő az egyetlen európai uniós politikus, aki hajlandó a kommunikációra Putyinnal, és egyes szakértők szerint ősszel Moszkvába is ellátogathat. Egy másik orosz portál szerint Orbán Viktor soha nem lesz oroszbarát, mert akkor nem kérne „értelmetlen” tűzszünetet Zelenszkijtől. Az orosz lapok szerint a magyar miniszterelnök kijevi látogatása feladta a leckét Oroszországnak, és a csúcstalálkozó legfontosabb tanulsága, hogy Orbán Viktor nem oroszbarát, de pragmatikus politikusként a nemzeti érdekek biztosítására összpontosít.