Az Európai Bizottság döntése a Booking.com és más digitális platformok ügyében

Az Európai Bizottság a digitális piacokról szóló törvény (DMA) alapján "kapuőrnek" nyilvánította a Booking.com-ot, és vizsgálatot indított az X közösségi médiahálózat ellen, míg az X Ads és a TikTok Ads szolgáltatásokat nem sorolta be kapuőrnek.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a Booking.com-ot a digitális piacokról szóló törvény (DMA) alapján kapuőrként azonosította, ami a digitális piacokon tevékenykedő nagy technológiai vállalatokra vonatkozó szabályozás szigorításának része. A kapuőri státusz olyan vállalatokra vonatkozik, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak a piaci hozzáférésre és az online térben uralkodó pozícióval rendelkeznek.

A Bizottság emellett közölte, hogy vizsgálatot indít az X közösségi médiahálózat ellen, hogy megállapítsa, vajon a platform megfelel-e a DMA által meghatározott kritériumoknak. Az X Ads és a TikTok Ads online hirdetési platformok esetében azonban az EU kijelentette, hogy ezek a szolgáltatások nem minősülnek kapuőrnek.

Korábban, márciusban az EU azt állította, hogy több nagy technológiai cég, köztük az Elon Musk által vezetett X, a TikTokot birtokló ByteDance és a Booking.com potenciálisan eleget tesznek azon kritériumoknak, amelyek alapján kapuőrként kezelhetik őket. A ByteDance-t már tavaly júliusban kapuőrként sorolták be, mire a TikTok fellebbezést nyújtott be.

Mi az a kapuőr?

A DMA részletes és tárgyilagos kritériumokat határoz meg arra vonatkozóan, milyen feltételek teljesülése esetén minősülnek a nagy online platformok „kapuőrnek”. Egy online platform akkor tekintendő annak, ha erős gazdasági, erős közvetítői és jól megalapozott és tartós pozícióval rendelkezik. Az új szabályok kötelezettségeket és tiltásokat határoznak meg a kapuőri szerepet betöltő platformokra vonatkozóan, például tiltják a saját szolgáltatásaik és termékeik előnyben részesítését, a vásárlók kapcsolatfelvételének akadályozását más vállalkozásokkal, a gyárilag telepített szoftverek és alkalmazások eltávolításának megakadályozását, valamint a célzott hirdetések megjelenítését a felhasználók nyomon követése alapján, kivéve, ha ehhez hozzájárulnak.

Az EU és a fiatalok: Eurobarométer-felmérés eredményei

Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérés szerint a 27 uniós tagállamban a fiatalok 64%-a szándékozik részt venni a közelgő európai választásokon, azonban a magyar fiatalok közül alig 51% biztos benne, hogy részt vesz majd a június 9-i voksoláson. A magyar fiatalok kevésbé ismerik az EU kommunikációs csatornáit, mindössze 14%-uk ismerte az EU közösségi médiafelületeit és honlapjait, és csak 7%-uk hallott az Európai Ifjúsági Hétről vagy az Európai Ifjúsági Rendezvényről.

A magyarországi fiatalok 22%-a jelezte, hogy nem ismeri az EU-val való kapcsolattartás semmilyen módját, és a televízió mint forrás használata is alacsony, mindössze 33% tájékozódik innen, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (49%). A magyar fiatalok kisebb valószínűséggel vesznek részt sportklub vagy ifjúsági szervezet tevékenységében, és kevésbé aktívak a társadalmi változások érdekében folytatott mozgalmakban, mint az emberi jogok, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem terén.

Az érzelmi és pszichoszociális egészség terén a magyar fiatalok 54%-a számolt be problémákról az elmúlt 12 hónapban, ami magasabb az uniós átlagnál (46%). Pozitívumként említhető, hogy a magyar fiatalok 72%-a egyetértett azzal, hogy az oktatás megtanította őket arra, hogy vigyázzanak a környezetükre, ami magasabb az uniós átlagnál (71%).

Az EU mezőgazdasági politikája: Ukrajnai agrárimport hosszabbítása

Az Európai Unió új vészfékekkel, de egy évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát, amelynek célja Ukrajna gazdasági támogatása az orosz invázióval szemben. A vámok és kvóták felfüggesztéséről még 2022 júniusában döntöttek, és a mostani hosszabbítás 2025 júniusáig érvényes. A döntésre Ukrajna több uniós szomszédja, köztük Magyarország kormánya egyoldalú tiltásokkal válaszolt, amelyeket az agrárminiszter szerint a belső piaci zavarok rendeződéséig fenntartanak. Az Európai Bizottság elvileg indíthatna uniós kötelezettségszegési eljárást az egyoldalú intézkedések miatt, de eddig nem tett így.

A Tanácsban ülő miniszterek formailag hétfőn szavazták meg az egyezséget, amelyet a magyar, lengyel és szlovák kormány nemmel voksolt, míg a bolgár tartózkodott. A hosszabb távú megoldásról is elkezdenek tárgyalni az ukránokkal, ami fontos lépést jelentene Ukrajna újjáépítéséhez és további integrációjához az EU piacába. A Moldovának adott hasonló kedvezmények egyhangúlag mentek át, és a miniszterek elfogadták a mezőgazdasági szabályok felpuhítását is, amit az Európai Bizottság márciusban kezdeményezett.

Új európai polgári kezdeményezés az üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatására

Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette egy új európai polgári kezdeményezést, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatására irányul. A kezdeményezés célja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) megerősítése, az ingyenes ETS-egységek kivezetésének felgyorsítása, az áruk felső határának megszüntetése, valamint a szén-dioxid árazásából származó bevételek újraelosztása és az EU Szociális Klímaalapjának megerősítése. A szervezők egy "Klímaklub" létrehozását is szorgalmazzák, ahol a részt vevő országok beáraznák a szén-dioxid kibocsátást, és a bevételeket az alacsony jövedelmű háztartások között osztanák újra.

A nyilvántartásba vételt követően a szervezőknek fél évük van az aláírásgyűjtés megkezdésére. Amennyiben egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot gyűjtenek össze legalább hét különböző tagállamban, az Európai Bizottságnak reagálnia kell, bár nem kötelező új jogszabállyal előállnia. Az uniós intézmény hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nyilvántartásba vétele nem vetíti előre a Bizottság végleges jogi és politikai következtetéseit. Az eszköz 2011-es bevezetése óta 112 kezdeményezést vettek nyilvántartásba, de nem minden kezdeményezés vezetett új javaslatokhoz, mint például a Minority SafePack esetében.