Vigyázat, őshonos szúnyogok!

A hazai őshonos szúnyogfajok veszélyesebb kórokozókat hordozhatnak, mint az invazív fajok, és a nyugat-nílusi láz vírusának hordozása is elsősorban az őshonos dalos szúnyoghoz köthető.

Hazánkban a félszáz őshonos szúnyogfaj mellett az elmúlt évtizedben három inváziós faj is megjelent, de a globalizáció és a turizmus miatt újabb kórokozók megjelenése sem zárható ki. Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és a Szúnyogmonitor program vezető kutatója szerint azonban a tévhitekkel ellentétben az invazív fajok nem a legveszélyesebbek.

A kutatóközpont vizsgálatai alapján Magyarországon nem fordult elő haláleset a tigrisszúnyog csípése miatt, és a nyugat-nílusi láz vírusát sem azonosították az invazív fajokban. Ezzel szemben az őshonos dalos szúnyog többször is hordozója volt ennek a vírusnak, amely 2018-ban több mint 200 embert érintő fertőzési hullámot okozott, néhány halállal végződő esettel.

A maláriaszúnyog, amely Magyarországon is előfordul, már nem jelent maláriaveszélyt, de a tigrisszúnyogok potenciális terjesztői lehetnek olyan vírusoknak, mint a dengue-, a chikungunya- vagy a Zika-vírus.

A szunyogmonitor.hu oldal 2019 óta nyújt betekintést az inváziós szúnyogfajok hazai elterjedésébe. A lakosság által beküldött fotók és minták alapján a kutatók elemzik a stabil populációk kialakulását, és genetikai módszerekkel szűrik a kórokozókat. A térkép segítségével a szúnyogirtással foglalkozó szervek hatékonyabban szervezhetik a gyérítési programjaikat.

A tigrisszúnyogok elleni védekezésre immunológiailag nincs felkészülve a hazai lakosság, ezért a csípés helyén hevesebb immunreakció indulhat be. A tigrisszúnyogok "konténerköltők", tehát a tenyészhelyek megszüntetésével és a biológiai alapú irtószerek használatával védekezhetünk ellenük.

Az inváziós szúnyogok közül az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is megjelent Magyarországon. A Szúnyogmonitor programban a lakosság által beküldött fotók és minták segítségével tudják nyomon követni, hogy az ország melyik részén alakulnak ki stabil populációk. A kutatók meghatározzák a rovarok legfontosabb környezeti igényeit, és az információk alapján előrejelezhetik, hogy az ország mely területein melyik faj megjelenése várható.

Nemrég elkészült egy az egész országot lefedő térkép, amelyen jól látszik, hogy a délnyugati területen a tigrisszúnyog határozottan jelen van, az északkeleti országrészben viszont kicsi a felbukkanásának valószínűsége. A japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog elterjedése szempontjából nem lehet tájegységeket elkülöníteni, állományaik még terjedőben vannak, és az éves elterjedési mintázatok még drasztikusabban változnak.

A tigrisszúnyog könnyen felismerhető a többi csípőszúnyogtól, mivel a faj igen kontrasztos színezetű: testét és lábait egyaránt fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik. Mivel a hazai lakosság immunológiailag nincs felkészülve a tigrisszúnyog csípésére, előfordul, hogy a csípés helyén hevesebb immunreakció indul be, a szokásosnál jobban begyullad a bőrfelület.

Garamszegi László Zsolt biológus kiemelte, hogy az eddigi vizsgálatok még egyetlen invazív szúnyogfajban sem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, de a hazánkban őshonos dalos szúnyog egyedeiben már többször azonosították e kórokozót. A biológus úgy gondolja, az utóbbi faj lehet a felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért, de azt is elmondta, az invazív szúnyogfajok számának növekedése nem növeli feltétlenül a járványveszélyt. Ebben az évben már januárban kaptak bejelentést inváziós szúnyogok feltűnéséről, ami azt jelzi, hogy folyamatosan monitorozni kell az országban megjelenő új szúnyogfajokat.