Rossz fát teszünk a tűzre

A magyar háztartások jelentős része még mindig fával fűt, ami az energiaárak emelkedése ellenére is változatlan tendencia. A népszámlálási adatok szerint a lakóingatlanok több mint harmada részben vagy egészben fafűtéses.

A magyar otthonok 30,5 százalékában használnak fát fűtésre, ezen belül 15,4 százalékban ez az egyetlen fűtési mód, míg további 15,1 százalékban más fűtési módok mellett alkalmazzák. A lakások 9 százalékában fatüzelésű kályhák biztosítják a meleget, 6,4 százalékban pedig fával működő központi fűtés található.

Különösen aggasztó a szobákban lévő kályhák használata, mivel a tüzelés során keletkező füst és finomporok egészségügyi kockázatot jelentenek. Budapesten ez a fűtési mód szinte ismeretlen, azonban Tolna, Somogy és Nógrád megyében minden ötödik lakást fakályhával fűtenek.

A fafűtés elterjedtsége és a gazdasági fejlettség közötti összefüggés is megfigyelhető: ahol kevesebb a fafűtés, ott általában fejlettebb a gazdaság, a nyugat-dunántúli falvak kivételével. A G7.hu gazdasági portál szerint a magyarországi tűzifahasználat nem egyedi jelenség Európában, de főként a szegényebb balkáni országokban gyakori.

Az Eurostat szerint a tűzifahasználatot elsődleges szilárd bioüzemanyagként tartják számon, de felhívják a figyelmet a statisztika megbízhatóságának hiányára. A fafűtés hatékonysága és a légszennyezés szempontjából is fontos, hogy modern és hatékony kazánokban, vagy kormosan égő kályhákban történik-e az égetés. Magyarországon gyakran előfordul, hogy a kazánokba szemét, ruha és rossz minőségű tűzifa kerül, ami súlyosan befolyásolja a légszennyezettséget.