Nagy-Britannia védelmi kiadásainak növelése: ígéret vagy valóság?

A brit miniszterelnök, Rishi Sunak bejelentése, miszerint az Egyesült Királyság a következő hat évben 75 milliárd fonttal növelné védelmi kiadásait, nem garantált a konzervatívok esetleges bukása miatt, és csak a 2000-es évek végi szintre emelné a hadügyi költségvetést.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak Lengyelországban tett bejelentést arról, hogy a szigetország a következő hat évben plusz 75 milliárd fontot szánna védelmi kiadásokra, amivel az éves GDP 2,5 százalékát költené védelmi célokra. A Sky News védelem- és biztonságpolitikai szerkesztője, Deborah Haynes elemzésében azonban rámutat, hogy ez a lépés nem jelentős fordulatot a nemzetközi fenyegetések fényében, és felveti a kérdést, hogy miért nem történt meg korábban, illetve miért csak 2,5 százalék a cél.

Haynes kiemeli, hogy egyes NATO-tagállamok a védelmi kiadások 3 százalékos GDP-arányos növelését sürgetik, így a brit kormányfő nyilatkozata nem tűnik forradalminak. A tervezett 2,5 százalékos arány ráadásul csak a hidegháborús időszak brit hadügyi büdzséjének felét tükrözi, és megegyezik a legutóbbi munkáspárti kormány hadügyi költségvetésével a 2000-es évek végén.

A szerkesztő szerint a bejelentés csupán egy ígéret a cselekvésre, és nem jelent azonnali változást a brit fegyveres erők számára, amelyek személyzeti, fegyverzeti hiányokkal és alacsony morállal küzdenek. Sunak keményebb retorikáját, amely Churchill idézeteket is felhasznál, Haynes megemlíti, de hozzáteszi, hogy a konzervatív kormányfőnek a tervei megvalósításához választási győzelmet kellene aratnia, ami a felmérések alapján jelenleg kevéssé valószínű.

A munkáspárt vezetője, Keir Starmer is jelezte, hogy pártja a GDP 2,5 százalékára emelné a védelmi büdzsét, "amint a források megengedik", bár ő nem határozott meg időkeretet. Ez a bejelentés nyomást helyez a munkáspártra, amely a kormányváltás esetén várhatóan átveszi a hatalmat.