A Közel-Keleten folyó támadások és bosszú veszélyes játéka

Példátlan volt Irán támadása Izrael ellen, amely tovább súlyosbította a már eleve feszült helyzetet – emelte ki Josep Borrell az Európai Parlamentben. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez volt az első alkalom, hogy Irán közvetlenül a saját területéről indított támadást több száz drónnal és rakétával. Ugyanakkor Borrell figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad megfeledkezni a korábbi izraeli támadásról, amelyet egy szíriai konzulátus ellen hajtottak végre, és amelyet szintén elítélt az EU. A főképviselő szerint a térségben folyó "támadások és bosszú, bosszú és támadások veszélyes játékát" űzik, ami a szakadék szélén áll. Az iráni Iszfahánnál történt robbanásokkal egy kicsit "közelebb léptek a mélységhez", de egyelőre egyik fél sem használta ezt arra, hogy tovább feszítse a helyzetet. Borrell szerint, ha bárki hibázik, az szörnyű konfliktushoz vezethet, különösen, mivel a libanoni határon már történtek oda-vissza lövések, amire 2006 óta nem volt példa.

Az uniós intézmények és a tagállamok vezetői erős békeüzenetet küldtek a múlt heti csúcstalálkozójukon. A külügyminiszterek egyhangúlag elítélték Irán akcióját és elkötelezettek Izrael biztonsága mellett. Borrell hozzátette, hogy politikailag elkötelezettek az Irán elleni szankciók kiterjesztése mellett, amelyeket az oroszoknak szállított drónok miatt vezettek be. A főképviselő megerősítette, hogy a még nem elfogadott új büntetőintézkedések az iráni dróngyártást célozzák meg, de hangsúlyozta, hogy a szankciók önmagukban nem oldanak meg semmit, és diplomáciai erőfeszítések is szükségesek a helyzet enyhítésére.

Az EU elkötelezett Izrael védelme és léte mellett, de figyelembe kell venniük a Gázában dúló konfliktus magas emberi árát is. Az EU-nak "az értelem hangján" kell megszólalnia, és meg kell próbálnia csökkenteni a szenvedést, valamint egy kétállami megoldáshoz vezető politikai folyamattal lehet tartós békét elérni, "de ez egy másik történet" – mondta Borrell.

Gál Kinga, a vita egyetlen magyar megszólalója, határozottan elítélte Irán Izrael elleni rakétatámadását, amely államok közötti háborúvá válhat, és ezáltal az EU biztonságát is veszélyeztetheti. A fideszes képviselő szerint most a legfontosabb, hogy megakadályozzák a helyzet súlyosbodását, amihez minden féltől önmérsékletre van szükség. Úgy vélte, egy kiterjedt háború katasztrofális migrációs hullámot indítana Európa felé, ezért sürgős a libanoni helyzet és a szíriai menekültek helyzetének rendezése is. Gál Kinga szerint mielőbbi béke szükséges "a szomszédunkban is, ezért mi a béke pártján állunk".

Az uniós külpolitikát a tagállamok határozzák meg egyhangúlag, és az Európai Parlamentnek csak véleménye lehet róla, de döntéseket nem hozhat ezen a téren.

A Közel-Kelet modern történetének egyik legveszélyesebb hetein vagyunk túl, ahol Irán és Izrael közötti ütésváltás háborúhoz vezethetett volna. Mindkét fél győztesnek érezheti magát, és jelenleg sem Jeruzsálemben, sem Teheránban nem készülnek ellencsapásra. A felszín alatt azonban továbbra is jelen maradnak azok a dinamikák, amelyek az elmúlt hetekben kiélezték az izraeli-iráni feszültséget. Rövidtávon így bizonyosan nem készülhetünk háborúra, közép- és hosszútávon azonban ez egyáltalán nem zárható ki. Több jel is mutat arra, hogy a jelenlegi, feszült helyzet fent fog maradni, elég lesz egy szikra a háború kitöréséhez.

Az eszkalációs spirál okai között szerepel az iráni-izraeli viszony elmérgesedése, amely az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tartó ideológiai feszültségből ered. Az elmúlt évtizedekben a kölcsönös fenyegetettségérzés következtében kialakult egy árnyékháború, ahol a két fél közvetetten lépett fel egymás ellen kisebb támadásokkal, amelyeket gyakran nem is vállaltak fel. Az eszkalációt elkerülendő a két ország kialakított egy sajátos szabályrendszert, amelyhez többé-kevésbé tartották magukat.

A 2024 áprilisi eszkaláció legfőbb oka, hogy az iráni-izraeli vetélkedést meghatározó szabályrendszert mindkét fél átlépte. Izrael a Hamász 2023 október támadását követően teljesen átgondolta a biztonságpolitikai stratégiáját, és januárban Bejrútban, április 1-jén pedig egy damaszkuszi iráni diplomáciai létesítmény ellen léptek fel. Ezekkel az akciókkal Izrael felrúgta az Iránnal és szövetségeseivel folytatott vetélkedés eddigi szabályait.

Az iráni vezetés ezzel szemben úgy érezte, hogy ha nem reagálnak erőteljesen, azzal azt mutatják, hogy Izrael következmények nélkül, egyre bátrabban léphet fel ellenük. Így tehát több forgatókönyvet latolgatva az iráni vezetés amellett döntött, hogy ők is ledöntenek egy tabut, és Izraelt közvetlenül, a saját területükről támadják meg. Az április 14-ei iráni támadás több mint 300 rakéta és drón elindításával ugyan nem okoztak érdemi kárt Izraelnek, de mégis jelezték, hogy a vetélkedés szabályai megváltoztak.

Ezzel a labda átkerült Izrael térfelére, ahol április 19-én egy korlátozott támadással élt, amelyben ugyan iráni területen, de egy katonai célpont ellen intézett egy laza támadást. Egy ilyen akció nem feszegette tovább a vetélkedés szabályait, sőt, a régi szabályokba is beleillett.

Áprilist tehát sikerült katasztrófa nélkül átvészelni, és láthatóan jelenleg sem az izraeli, sem az iráni kormány nem akar háborút egymással. Azonban a mostanihoz hasonló helyzet szinte bármikor ismét kialakulhat, több okból kifolyólag is. A vetélkedés új szabályait nem csak mi nem tudjuk, de Irán és Izrael sem. Ezek a szabályok idővel alakulnak ki, és elsősorban nem közvetlen kommunikáció útján, hanem viselkedési formákra és azokra adott reakciók alapján. Ebben a helyzetben a tévedés, az elkalkulálás lehetősége folyamatosan magas. A gázai konfliktus továbbra sem oldódott meg, a regionális feszültségek pedig fennmaradtak.

Európa két dolgot tehet: egyrészt fenntarthatja és építheti a kommunikációs csatornákat, elsősorban Iránnal, hogy mindig legyen lehetőség de-eszkalálni, és megbeszélni a helyzetet. Másrészt pedig megmaradt korlátozott befolyását felhasználva, az arab országok bevonásával igyekezhet ösztökélni Izraelt a gázai válság és a libanoni helyzet békés megoldására.