Az Európai Bizottság vizsgálódik a kínai cégek között

Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok egyre feszültebbé válnak, miután az Európai Bizottság három szubvenciós vizsgálatot indított, és razziákat hajtott végre a belső piacon működő kínai vállalatoknál. A turbinagyártók, a gyógyszerpiac és az elektromos autók importja után most egy biztonsági cég beszállítóját vették célba, és az akkumulátoripari beszállítói láncok is vizsgálat alá kerülhetnek, ami magyarországi szereplőket is érinthet.

Az Európai Bizottság új jogkörével élve razziákat indított a belső piacon működő kínai cégek ellen, és hivatalos eljárást még nem indítottak, de már adatgyűjtés folyik többek között a telekommunikációs rendszerek gyártása és az akkumulátoripari beszállítói láncok terén. Az Európai Kínai Kereskedelmi Kamara hevesen bírálta az uniós hatóságok keddi rajtaütését egy kínai biztonsági berendezéseket gyártó cég telephelyén, mivel ez aláássa az EU-ba vetett bizalmat.

A razziák időzítése különösen érzékeny, mivel az EU szubvenciós vizsgálatot indított a kínai orvosi eszközök beszerzésével kapcsolatban, ami további kínai megtorló intézkedések kockázatával fenyeget. Peking válaszként dömpingellenes vizsgálatot indított a francia szeszesitalok importja ellen, és Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja során várhatóan találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is.

Az Európai Unióban tavaly hatályba lépett a külföldi tiltott állami támogatásokat szabályozó rendelet (FSR), amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és retorziókat alkalmazzon, ha egy EU-n kívüli vállalatot állami támogatásokkal feltőkésítenek. A Contemporary Amperex Technology (CATL), az EVE Energy és a SAIC Motor jelentős állami támogatásokban részesültek, ami aggodalmakat vet fel az EU-ban.

Az FSR révén az Európai Bizottság dönthet bírságok kiszabásáról, vagy akár korlátozhatja a cégek uniós belső piaci tevékenységét is. Egyelőre az adatgyűjtés folyik, és ha a Bizottság gyanúja beigazolódik, formális nyomozás és retorziós döntés is követhet.

Az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere, de a feszültség növekszik a szubvencióellenes vizsgálatok miatt. A Bizottság szerint Kína állami támogatásokkal próbálja elnyomni a belső piaci szereplőket, különösen az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások ágazatában. A keddi razziával kapcsolatban az Európai Bizottság azt állítja, hogy a vizsgált vállalat olyan külföldi támogatásokban részesülhetett, amelyek torzíthatják a belső piacot.

Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszter szerint a növekvő súrlódások a kereskedelmi protekcionizmus és a geopolitikai konfliktusok szélesebb körű tendenciáját tükrözik. Kína három új iparágának gyors növekedése, mint az elektromos járművek, napenergia-termékek és lítium akkumulátorok, fellendítették a gazdaságot, miközben az ingatlanpiac és a befektetői bizalom visszaesésével küzdenek.

Az Európai Bizottság még ebben az évben lezárhatja a kínai elektromosáram-gyártással kapcsolatos szubvencióellenes vizsgálatot, és sürgősségi támogatási intézkedéseket is fontolgat a napelemgyártó ipar számára. Az USA eközben exportellenőrzéseket vezetett be a Kínába irányuló csúcstechnológiai szállítmányokra.

Az EU és az USA intézkedései párhuzamosan történnek, és mindkét fél igyekszik diverzifikálni a kritikus ellátási láncokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az EU „kockázatmentesíteni” kívánja a Kínával való kapcsolatát.