Az üzemanyagpiaci beavatkozás tervei és a várható hiány
A kormány beavatkozást tervez az üzemanyagpiacon, amely a lengyelországi példát követve komoly problémákat okozhat, még ha nem is vezetnek be teljes árstopot. Szakértők szerint ellátási gondok várhatóak, és a Mol finomítójában hosszú karbantartásokat terveznek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány az üzemanyagárak "letöréséről" dönt a közeljövőben, és egy új üzemanyagárstopot is fontolóra vesznek. Ez a lépés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján jöhet szóba, amelyek szerint a hazai üzemanyagárak magasabbak a régiós átlagnál. A 95-ös benzin ára 640 forint, míg a régiós átlag 620 forint, a dízel ára pedig 654 forint a hazai 623 forintos régiós átlaghoz képest. A kormány korábban megállapodást kötött a Mol Nyrt.-vel és a Magyar Ásványolaj Szövetséggel (MÁSZ), hogy a hazai árak a régiós középmezőnyt célozzák meg. Nagy Márton szerint a kormány erősebben nyomatékosíthatja a piaci szereplőkkel kötött megegyezést.
A 2021. november 15-én bevezetett üzemanyagárstop 13 hónapig tartott, és a benzin és dízel átlagárát 480 forintban maximalizálták. Ez a lépés fokozta a keresletet és a benzinturizmust, de az importot "kiárazta", mivel a kiskereskedőknek olcsóbban kellett értékesíteniük az üzemanyagot. A Molnak, amely olcsóbban jutott orosz kőolajhoz, megérte a hatósági árazás, de az importoldalról 30 százaléknyi üzemanyag eltűnt, ami ellátási problémákhoz vezetett. A kormány 2022 decemberében kivezette az ársapkát.
A Brent típusú kőolaj átlagára 2022-ben 101 dollár volt, míg 2023-ban 80 dollár körüli árak voltak jellemzőek. A magyarok fogyasztói kosarában az üzemanyagok részaránya közel 20 százalék, ami jelentős kiadást jelent a lakosságnak. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint a kormány politikai okokból érezheti szükségesnek a beavatkozást. Egy ársapka bevezetése komoly kockázatokat rejthet magában, és üzemanyaghiányhoz vezethet.
A Mol a Dunai Finomítóban tervezett karbantartási munkákat végez, amelyek április végétől szeptemberig tartanak. A karbantartás célja, hogy ne okozzon fennakadást a fogyasztók számára. Azonban egy árstop esetén a Mol nem tudná garantálni az ellátásbiztonságot, és a többi kereskedőnek nem érné meg Magyarországra hozni az üzemanyagot, ami további ellátási problémákhoz vezethet.
A hazai üzemanyagárakat az adótartalom is befolyásolja, amely 50 százalék feletti, és az EU-ban az egyik legmagasabb. A Pénzügyminisztérium szerint azonban az adótartalom alacsonyabb, mint Ausztriában. A szakmai szervezetek szerint csak adócsökkentéssel lehetne az árakat csökkenteni anélkül, hogy zavar keletkezne a piacon.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magas üzemanyagárakat nem az adók okozzák, de ő csak az áfával és a jövedéki adóval kalkulált, a kiskeradót és az EKR-t nem vette számításba.
