Németország gazdasági kihívásai és a munkaidő dilemmája

Németország gazdasági növekedésének serkentése érdekében a munkaadók és a Deutsche Bank vezérigazgatója szerint növelni kellene a munkaidőt, miközben a termelékenység és a munka-magánélet egyensúlyának kérdése is terítékre kerül.

A német gazdaság növekedési potenciálja az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, a 1970-es évek 2,5%-os rátájáról 0,5%-ra esett vissza. Az energiaválság tovább rontotta a helyzetet, és a nemzetközi előrejelzések szerint Németország idén a világ nagy gazdaságai közül a leggyengébben teljesíthet, az IMF szerint csupán 0,2%-os GDP-növekedéssel.

A munkaadók szövetségének elnöke, Rainer Dulger és a Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing egyaránt úgy vélik, hogy a munkaidő növelése elengedhetetlen a gazdasági kihívások leküzdéséhez. Dulger szerint a munka és magánélet egyensúlyának túlzott hangsúlyozása, valamint a munkaidő csökkenése is hozzájárul a gazdasági problémákhoz.

A munkaerőhiány és a nyugdíjba vonulók növekvő száma miatt a német kormány által elfogadott törvény, amely megkönnyíti a nem EU-tagállamokból érkező szakképzett bevándorlók munkavállalását, önmagában nem elegendő. Dulger szerint a már Németországban dolgozók munkaóráinak növelésére is szükség van.

Sewing hozzátette, hogy a külföldi befektetők a munkavállalók magas motivációs szintjét keresik, és a német kreativitás és innováció iránti aggodalmukat fejezték ki. A Deutsche Bank vezére szerint többet és hatékonyabban kell dolgozni a jólét megteremtése érdekében.

Az OECD adatai szerint Németországban az egy munkavállalóra jutó éves munkaórák száma a legalacsonyabb, és az EU-n belül csak Hollandiában dolgoznak kevesebbet. Az Eurostat adatai szerint Németországban az átlagos heti munkaidő 35,3 óra, míg Magyarországon ez az érték 39,6 óra.

Az IG Metall szakszervezet a heti munkaidő 35 óráról 32 órára történő csökkentését szorgalmazza, míg Belgium már lehetővé tette a munkavállalók számára, hogy heti négy vagy öt napot dolgozzanak bércsökkenés nélkül.

A munkaidő növelésének kritikusai szerint azonban a hosszabb munkaidő a termelékenység csökkenésével járhat együtt. Ezt az álláspontot erősítette meg az indiai szoftvermilliárdos, Narayana Murthy tavaly őszi felvetése is, amely szerint az indiai fiataloknak heti 70 órát kellene dolgozniuk. Azonban a történelmi példák azt mutatják, hogy a munkaidő növelése nem feltétlenül vezet a gazdasági növekedéshez.