A NATO Ukrajnát győzelemre segíthetné, ha elköteleződne
Az Egyensúly Intézet által szervezett online beszélgetésen Ian Brzezinski, a George W. Bush adminisztráció egykori védelmi minisztériumi államtitkár-helyettese és az Atlantic Council főmunkatársa kifejtette, hogy a NATO-nak meglenne a kapacitása arra, hogy Ukrajnát győzelemre segítse a háborúban, ha elegendő támogatást nyújtana.
Az április 22-én megtartott eseményen, amelynek eredeti témája a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) lett volna, Brzezinski és Szemerkényi Réka, az intézet kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója inkább a térség geopolitikai helyzetére és az ukrajnai háborúra koncentráltak. Brzezinski szerint a nyugati országoknak, különösen a NATO-nak, egy győzelmi stratégiát kellene kidolgozniuk Ukrajna számára, hogy a békeszerződés Kijev feltételei szerint jöhessen létre.
Brzezinski úgy véli, hogy ha Oroszország győzne, Putyin nem állna meg Ukrajna határainál, és a NATO-tagállamok felé is fordulhatna. Ezért a háború deeszkalációjához a nyugati országoknak segíteniük kellene Ukrajnát a győzelemhez.
A NATO-tagállamok védelmi iparra évente 1,3 trillió dollárt költenek, míg Oroszország csupán 84 milliárd dollárt, tehát a NATO jóval több fegyverrel is elláthatná Ukrajnát, ha lenne akarat. Az amerikai Képviselőház által megszavazott jelentős összegű katonai támogatási csomag, amely Ukrajnának 61 milliárd amerikai dollárt biztosít, ezt az akaratot tükrözi. Ezenfelül Nagy-Britannia az eddigi legnagyobb katonai segélycsomagot ígérte Ukrajnának, amely 400 járművet, 1600 rakétát, 4 millió lőszert, 60 hajót, valamint 500 millió font támogatást tartalmaz, összértéke nagyjából 3 milliárd font.
Brzezinski szerint Ukrajna győzelme nem csak Kijev, hanem az egész transzatlanti közösség érdeke lenne, mivel Oroszország győzelme a háború kiszélesedéséhez vezethetne. Emellett fontosnak tartja, hogy Ukrajna és Moldova NATO-tagállammá válásának útját is egyértelművé tegyék.
A szakértő szerint a NATO-katonák már most is végezhetnének katonai szolgálatot Ukrajnában, például légvédelmet nyújthatnának humanitárius alapon. Brzezinski bírálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért arra kérte Zelenszkijt, hogy Ukrajna ne támadjon orosz olajfinomítókat, mivel azzal nőne az olaj világpiaci ára.
A szankciók kapcsán Brzezinski szerint szükség van rájuk, de újra kell gondolni őket, mivel Oroszország gazdasága a szankciók ellenére is nőtt. Az orosz–kínai szövetséget egy egyenlőtlen kapcsolatként írta le, amelyben Kína kihasználja Oroszországot saját céljai érdekében.
A Három Tenger Kezdeményezés (3SI) kapcsán Brzezinski kiemelte, hogy a kezdeményezés gazdasági, kereskedelmi, geopolitikai és katonai vetülete is van, és a régióban határon átnyúló infrastruktúra-beruházásokat terveznek. A finanszírozás azonban még nem tökéletes, és vannak olyan országok, amelyek még egyáltalán nem járultak hozzá pénzügyileg a kezdeményezéshez.
Brzezinski szerint a 3SI folyamatosan bővül és növekedik, és a Kongresszusban kétpárti támogatást tudhat maga mögött. Cáfolta azt az állítást, hogy a kezdeményezés kizárólag Trump projektje lenne, és emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok Joe Biden elnöksége alatt 300 millió dollárt fizetett be az alapba.
Az Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos kérdés újra előtérbe került, és a washingtoni NATO-csúcstalálkozó közeledtével ez a téma még aktuálisabbá válik. A NATO-tagság elvi akadálya nincs, politikai döntést kell hozni. A washingtoni csúcstalálkozónak nem csak a NATO múltjára kellene visszatekintenie, hanem a jelenlegi veszélyekkel teli világban a megoldásokat és a NATO szerepét is meghatároznia kell. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin „nem áll meg a lengyel határnál”, ha Oroszország megnyeri a háborút, és ezzel kapcsolatban kedden Lengyelországba látogat, hogy Donald Tusk lengyel államfővel és Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával tárgyaljon az európai biztonságról és az orosz fenyegetésről.
