Az Európai Bizottság elemzése a magyar gazdaságpolitikáról
Az Európai Bizottság részletes elemzésében több sebezhetőséget is azonosított a magyar gazdaságban, és figyelmeztet a kormányzati gazdaságpolitika borulási kockázataira. Kiemelték a fennálló erős árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges változásának kockázatát.
Az Európai Bizottság új egyensúlytalansági jelentésében óvatosságra inti a magyar kormányt, és elutasítja a magasnyomású gazdaságpolitika újbóli alkalmazását. A jelentés szerint a monetáris politika transzmisszióját is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
A 2024. évi felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a magyar gazdaság alacsony aktivitás, csökkenő infláció, magas költségvetési hiány és jelentős bizonytalanságok jellemzik. A 2022-es 4,6%-os GDP-bővülés után 2023-ban 0,9%-os csökkenést regisztráltak, melyet a magas inflációs nyomás, a szigorodó finanszírozási feltételek és a gyengülő globális kereslet okozott.
A Bizottság előrejelzése szerint a GDP növekedése 2024-ben 2,4%-ra, 2025-ben pedig 3,6%-ra emelkedhet, amit a csökkenő energiaárak, az alacsonyabb infláció és a kedvezőbb kamatlábak támogathatnak. Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény érzékeny marad az energiaárak, az ellátási zavarok és a globális befektetői hangulat változásaira.
Az infláció 2023-ban kezdett csökkenni, és 2024 februárjában 3,6%-ot ért el, míg a maginfláció 7%-ra nőtt. A gyors bérnövekedés a szűk munkaerőpiac miatt várhatóan folytatódik, miután 2023-ban az egy alkalmazottra jutó nominális javadalmazás 14%-kal emelkedett.
A költségvetési hiány 2023-ban is magas maradt, a GDP mintegy 6,7%-át teszi ki. A gazdaságpolitikák a recesszióból való kilábalást célozzák, de a kockázatok kezelésének szükségessége középtávon gátolhatja a növekedést.
Magyarország gazdasága a Németországgal és Kínával való magas fokú integráció miatt érzékeny a tovagyűrűző hatásokra. A nemzetközi kereslet jobban tartotta magát, mint a belföldi értékesítés, de a geopolitikai és kereskedelmi feszültségek kockázatot jelentenek.
A Bizottság szerint a magyar gazdaság korábban jellemző expanzív költségvetési politikája, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igény, valamint az erős árnyomás középtávon fenntarthatósági kockázatokat jelent. A külső és költségvetési hiányok kombinációja növelte a külső fenntarthatósági kockázatokat, amelyeket a magas energiaintenzitás és az alkalmazkodást lassító politikák súlyosbítottak.
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023-ban javult, részben a gazdasági recesszió hatására. A magánszektor növekvő nettó hitelnyújtása csökkentette az ország külső finanszírozási igényét, míg a kormányzat nettó hitelfelvétele jelentős maradt.
A Bizottság szerint a gazdaságpolitika koherensebb megközelítésére van szükség a költségvetési konszolidáció és a makropénzügyi stabilitás megvalósításához. A minimálbér emelése és a háztartási energiatámogatások áthárítása a vállalatokra, valamint a lakásvásárlási támogatások bőkezűsége kockázatokat jelenthetnek.
Összességében a Bizottság sötét képet fest a magyar gazdaság jövőjéről, és óva int a túlzott fiskális kiköltekezéstől és a magasnyomású gazdaságpolitika visszahozatalától.
