Az amerikai külügy Magyarországról szóló jelentése

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentése szerint romlott az emberi jogi helyzet Magyarországon 2023-ban, a kormány pedig nyomást gyakorol a független közéleti szereplőkre.

Az amerikai külügyminisztérium demokráciai, emberi jogi és munkajogi hivatala által készített jelentés szerint Magyarországon a kormány minden eszközzel rátelepszik a független közéleti szereplőkre és gyakran támadja őket. A dokumentum hét fejezetben tárgyalja az egyes területeken bekövetkezett fejleményeket, és megemlíti a "gyermekvédelmi" törvény végrehajtását, amely korlátozza a LMBTQI+ témájú könyvekhez való hozzáférést, és egy múzeumigazgatót kirúgtak azért, mert nem korlátozta a belépést egy olyan kiállításra, amin egyetlen, a fenti kategóriába eső személyeket ábrázoló fénykép szerepelt.

A jelentés kiemeli, hogy a kormány a hírszerző szolgálatok és a kormány által ellenőrzött média segítségével nyomoz a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek és független médiumok ellen. Az emberi jogi problémák között említést nyer a magas szintű korrupciós ügyek elleni fellépés hiánya is.

Schadl György és Völner Pál korrupciós ügye mellett Tiborcz István neve is szerepel a jelentésben, amely szerint az ügyészség 2021-ben tartóztatta le Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar egykori elnökét. A dokumentum rávilágít arra is, hogy a kormány kémprogramokkal, köztük a Pegasussal figyelt meg újságírókat, üzletembereket, politikusokat, és egy 2023 júliusi oknyomozó cikk szerint milliárdok kerültek a miniszterelnök vejéhez.

A jelentés szerint Magyarországon nincsenek politikai gyilkosságok vagy politikai foglyok, de előfordult, hogy embertelenül bántak a fogvatartottakkal. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több alkalommal is megállapította, hogy az ország hatóságai nem vizsgálják ki elég hatékonyan a rossz bánásmódra vonatkozó állításokat.

A dokumentum szerint a magyar börtönök túlzsúfoltak, és az igazságügyi reformok nem adtak választ az összes olyan aggályra, amely a Kúria függetlenségével kapcsolatban merült fel.

A közmédia teljes ellenőrzése alatt áll, a jelentés szerint a kormánypártok befolyása alatt álló sajtótermékek dominálnak, és a piaci viszonyok is ezeknek a szereplőknek kedveznek. A független média aktív volt, de a kormányzati zaklatás és a szűkülő médiatér ellenére is sokféle véleményt fogalmazott meg.

A gyülekezési szabadsággal kapcsolatban a jelentés szerint a kormány megtiltotta a tanársztrájkokat, és több mint egy tucat tanárt kirúgtak az állásukból. A menekültek védelmével kapcsolatban a jelentés szerint a magyar állam nem biztosít számukra szállást és jogi támogatást, és az illegális bevándorlók visszatoloncolása Szerbiába szembemegy az uniós szabályozással.

A politikai életben való részvétel szabadságával kapcsolatban a jelentés szerint elmosódott a határvonal az állam és a kormány között, és a választások során visszaélések történtek. A Nemzeti Információs Központ jelentései politikailag elfogultnak minősültek, és kevés konkrétumot tartalmaztak.

A korrupció elleni küzdelem terén a kormányközeli szereplők gyakran büntetlenül folytathatnak korrupt gyakorlatokat, a kormány nem lép fel kellő mértékben a klientúrarendszer, a nepotizmus és a kivételezés ellen. Az EU-s források elosztásával kapcsolatban a jelentés szerint jellemző az elfogultság és a korrupció.

A civil szervezetek működését befolyásoló kormányzati intézkedések mellett az ombudsman nem tudott függetlenül fellépni az emberi jogokkal kapcsolatos problémákkal szemben. A diszkrimináció és a társadalmi problémák között említést nyer a nők helyzete, a faji vagy etnikai megkülönböztetés, valamint a gyerekek és a fogyatékkal élők helyzete.

A munkavégzők jogai kapcsán a jelentés szerint a magánszektorban többnyire biztosított a sztrájkhoz fűződő jog, de a kormány korlátozta az egészségügyi dolgozók és a tanárok sztrájkhoz fűződő jogát. A munkahelyi körülményekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a minimálbér a szegénységi küszöböt sem érte el.