A magyar lakásállomány jelenlegi helyzete

A magyarországi lakásállomány állapota és korszerűsége jelentős hatással van az ország energiahatékonyságára és fenntarthatóságára. Az épületek globális szén-dioxid-kibocsátásban betöltött szerepe és a magyarországi lakások korszerűsítésének fontossága kiemelt téma a közbeszédben.

Magyarországon a lakásállomány nagysága összességében megfelelő a népességhez képest, azonban az építési időszakok szerinti megoszlás jelentős eltéréseket mutat. Az 1960 és 1980 közötti időszakban épült lakások teszik ki az összes lakóingatlan 35 százalékát, míg az ezredforduló után épült lakások aránya alig éri el az állomány 15 százalékát.

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője szerint a lakásállomány minőségének fenntartásához elengedhetetlen a használt lakások korszerűsítésének támogatása, valamint az új építkezések ösztönzése. A tavalyi évben a Duna House hálózatán keresztül értékesített használt családi házak 77 százaléka 1990 előtt épült, ami rávilágít az otthonfelújítási támogatások jelentőségére.

A korábbi otthonfelújítási programok gyakran csak látványos, de energetikailag nem jelentős felújításokat eredményeztek. A jelenlegi támogatási rendszer azonban nagyobb hangsúlyt fektet az energetikai korszerűsítésre. Az energiatanúsítványok alapján a magyar lakóingatlanok mindössze 6 százaléka minősül korszerűnek, míg a teljes állomány közel 40 százaléka korszerűtlen és energiapazarló kategóriába sorolható.

A fenntarthatóság és az épületszektor zöldítése témájában a Sustainable Tech 2024 konferencián több szakértő is előadást tart majd, köztük Garai Gergely, a Holcim Magyarország Kft. gyárigazgatója, Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője, Kovács Gábor, a Velux Head of Public Affairs-e, Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting Kft. ügyvezetője és a HuGBC elnöke, valamint Vass Lajos, az ÉMI Nonprofit Kft. fejlesztési igazgatója.