Ursula von der Leyen újraválasztása kérdéses
Két hónappal a júniusi európai választások előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem biztos befutó az EU végrehajtó testületének újabb ötéves vezetésére.
Brüsszelben a diplomaták és a tisztviselők között terjednek a pletykák, miszerint Ursula von der Leyen újraválasztása nem garantált. Néhány uniós tisztviselő azonban ezt csak urbánus legendának tartja. A Politico elemzése szerint a német politikus hatalmi arroganciája és a botrányok sorozata is hozzájárulhat esetleges bukásához. Franciaország, amelynek viszonya Németországgal feszült, még mindig kétértelműen nyilatkozik von der Leyen támogatásáról, és valószínűleg engedményeket szeretne kicsikarni. Az Európai Parlamentben a radikális jobboldal erősödése is aggodalomra ad okot, mivel szüksége lesz a szavazatok többségére. Az Európai Néppárt támogatása is langyosnak tűnik, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti iskola jogászprofesszora szerint a választások közeledtével a helyzet egyre képlékenyebbé válik, és Pandora szelencéjét nyitjuk ki. Az Európai Néppárt politikusai a felmérések szerint jóval a versenytársak előtt járnak, ami reális esélyt nyújthat von der Leyen maradására. Nehéz elképzelni, hogy melyik másik jelöltnek lenne esélye arra, hogy kiszorítsa őt ebből a pozícióból.
A bukaresti pártkongresszuson az európai konzervatívok támogatták von der Leyent, mint az uniós választási kampányuk arcát, de voltak, akik nem voltak hajlandók erre, mint például Michel Barnier. Thierry Breton európai biztos nyilvánosan kifogásolta, hogy az EB elnöke nem kapott kellő támogatást saját néppárti frakciójától. Ursula von der Leyen tekintélye ellen egyre nagyobb az ellenállás az Európai Parlamentben, ahol egy pártközi kezdeményezés jogilag megtámadta a Bizottság döntését, hogy 10 milliárd euró uniós pénzt adjon Magyarországnak.
A „Piepergate” és a vakcinavásárlási szerződések körüli botrányok is romboló hatással voltak von der Leyen népszerűségére. Négy vezető biztos belső lázadásával is szembesülnie kellett, és az EU-s biztosok, illetve a nemzeti kormányok is kritizálták a válságok kezelése során tanúsított magatartását. Von der Leyen maga is kényelmesen indította el kampányát, és ragaszkodik a hivatalban levés előnyeihez. Kampányfőnökének Björn Seibertet választotta ki, ami újabb kritikák alapja lett.
Jacques Delors óta ő lett a Bizottság legerősebb elnöke, aki sürgősségi intézkedéseket hozott tető alá Európa védelmére a világjárvány, majd az ukrajnai háború idején. Emmanuel Macron francia elnök nem egyértelműen állt be az EB elnöke mögé, ami egy klasszikus hatalmi lépésnek tűnik. A francia elnök európai parlamenti Renew-csoportjának vezetője, Valérie Hayer nem tette egyértelművé az álláspontját.
Az Európai Parlament jelenti a legnagyobb kihívást von der Leyen számára. A radikális jobboldal európai térnyerésével nehezen tudná megismételni az öt évvel ezelőtti mutatványát. Június 10-től el kell kezdenie udvarolni az újonnan megválasztott európai törvényhozóknak, hogy megszerezze szavazataikat. Bírálói már más neveket is felvetettek az Európai Bizottság elnöki posztjára, mint például Roberta Metsola európai parlamenti elnök vagy Andrej Plenkovics horvát miniszterelnök.
Tieger Endre, az Euroatlantic elemzője szerint von der Leyennek három lépcsőfokot kell megugrania ahhoz, hogy ismét bizottsági elnök lehessen. Az elsőt már megoldotta, a második lépcső az EP választásokat követő tanácsi csúcs lesz. A választások után egy óvatos politikai játék veheti kezdetét, és a hónap végén tartandó tanácsülésen megtehetik a kulcspozíciókba történő jelöléseket. Tieger Endre szerint jó esélyei vannak az újrázásra, de az sem zárható ki teljesen, hogy egy másik kompromisszumos megoldás születik.
