Japán a legmegbízhatóbb nagyhatalom Délkelet-Ázsiában

Japán lett a legmegbízhatóbb nagyhatalom a délkelet-ázsiai véleményformálók körében, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát is.

A politikai megosztottság, a regionális területi viták és a nemzetközi konfliktusok hatásai miatt folyamatos stratégiai bizonytalanság jellemzi Délkelet-Ázsia országait. Ebben a helyzetben a szingapúri ISEAS-Yusof Ishak Intézet által végzett felmérés szerint a térség véleményformálói Japánt találták a legmegbízhatóbb partnernek. A felmérés kiemelte a munkanélküliség és a recesszió kockázatát, az éghajlatváltozás következményeit, valamint a nagyhatalmak közötti gazdasági feszültségek fokozódását mint a régió számára aktuális problémákat. Japán a bizalmi indexen 58,9 százalékkal vezet, míg az Egyesült Államok 42,4 százalékon, az Európai Unió 41,5 százalékon, Kína 24,8 százalékon, és India 24,2 százalékon áll.

Az intézet szerint Japán magas bizalmi indexe a régióval szemben tanúsított tiszteletteljes és megfontolt megközelítésének, valamint az ASEAN-Japán párbeszéd partnerségnek köszönhető. A makroökonómiai paritás és a politikai érdekközösség érzete is hozzájárul a megbízhatóság percepciójának kialakulásához. Japán a globális hatalmi egyensúly változásait kevésbé konfrontatív módon kezeli, és hosszú távú fejlesztési támogatásokkal, valamint vállalati befektetésekkel támogatja a délkelet-ázsiai országokat.

A regionális bizalom Japán iránt a nemzeti önérdekkövetések és a nemzetközi rend változásainak tükrében értelmezhető. A felmérés szerint az Egyesült Államok és Kína iránti bizalom csökkent a régióban. Az Egyesült Államok esetében a Izrael–Hamász konfliktusban játszott szerepe, míg Kína esetében a bizalmatlanság magas szintje (50,1 százalék) volt megfigyelhető. Ennek ellenére a válaszadók többsége (50,5 százalék) Pekinget részesítené előnyben Washingtonnal szemben, különösen a kínai Övezet és Út Kezdeményezés és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén.

A nagyhatalmi szerepvállalás iránti bizalom vagy bizalmatlanság nem egyenlő az elfogadással vagy elutasítással. A felmérés eredményei a délkelet-ázsiai várakozások és a nagyhatalmi jelenlét közötti egyezőségeket és eltéréseket tárják fel. Az ASEAN-nak az amerikai–kínai rivalizálásra adott reakciójával kapcsolatban a válaszadók 46,8 százaléka szerint az ellenállást és a belső egység erősítését kellene előtérbe helyezni.

A japán kormányfő szerint egy „összetett válság” korszakában élünk, amelyben a délkelet-ázsiai államok a külső kapcsolataik megerősítésével igyekeznek kezelni a válságot. A nagyhatalmak iránti belföldi bizalom korlátozhatja a kormányzati mozgásteret, de a felmérés eredményei muníciót nyújthatnak a nagyhatalmak számára az önreflexióhoz és a délkelet-ázsiai politikáik finomhangolásához.