Izrael fenntartja magának a megtorláshoz való jogát

A zsidó állam elleni iráni támadás óta az egyik legfontosabb kérdés a biztonságpolitikában, hogy mekkora mértékű eszkaláció várható a Közel-Keleten. De arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy vajon milyen belpolitikai következményei lesznek akciónak Izraelben. Tálas Pétert, a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársát és Csepregi Zsoltot, az izraeli belpolitika szakértőjét kérdeztük a regionális háborúvá váló konfliktusról.

Tálas Péter szerint Irán nem kívánja tovább eszkalálni az Izraellel szembeni ellentétet, és most Izraelen múlik, hogy magasabb szintre lép-e a konfliktus. Az izraeli szélsőjobboldal kemény válaszcsapást akar, míg az Egyesült Államok az eszkaláció ellen foglal állást. Izraelnek lehetősége van arra, hogy erősnek és áldozatnak mutassa magát, különösen a Hamász október 7-i terrortámadását követően, amikor az izraeli társadalom elbizonytalanodott erejét illetően.

Az iráni támadás vegyes érzéseket váltott ki a környező arab országokból, és a muzulmán világban nem feltétlenül pozitív az iráni forradalomhoz fűződő viszony. A támadás kivédésében részt vett a szaúd-arábiai légierő és Jordánia is, ami azt mutatja, hogy Irán nem készült fel egy jelentősebb háborúra.

Tálas Péter szerint Izrael túlreagálta a Hamász október 7-i terrortámadását, és nem sikerült felszámolni a Hamászt. Az IDF légicsapásban megölte a Hamász vezetőjének, Iszmail Haníjének három fiát és három unokáját, ami azt jelzi, hogy a terrorszervezet vezetőinek gyermekei még azon a területen is mozoghattak, ahol Izrael uralja a terepet.

Csepregi Zsolt szerint az iráni akció súlyos belpolitikai vereség Benjamin Netanjahu számára, mivel Izrael nem tudta elrettenteni sem a Hamászt, sem Iránt a támadástól. A Hamász és Izrael közötti tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és lehetséges egy kompromisszum, amely egy tűzszünetet és az izraeli túszok szabadon bocsátását foglalhatja magában.

Csepregi Zsolt úgy látja, hogy Izrael a nyílt iráni csapás után politikai és diplomáciai lépésekre fog koncentrálni, de fenntartja magának a jogot a megtorlásra. Izrael egy nemzetközi koalíciót fog építeni az Egyesült Államok és a régió országaival közösen, amely megerősíti Izraelt és az Iránnal szemben álló országok pozícióit.

A Sky News és több izraeli médium beszámolója szerint az izraeli hadikormány hétfő délután döntött arról, hogy válaszcsapást adnak Iránnak a szombat éjjeli támadásra. A válaszcsapás célja az lesz, hogy jelezzék, Izrael nem hagyja, hogy ilyen mértékű, ellene indított támadás reakció nélkül maradjon, és világossá tegye, hogy nem fogadja el, hogy az irániak válaszcsapással reagáljanak minden izraeli támadásra. A válaszcsapás olyan valós károkat okozhat Iránnak anélkül, hogy regionális háborút robbantana ki, és az Egyesült Államokkal is koordinálva lesz, bár az amerikaiak korábban közölték, nem vesznek részt ebben.

A hadikormány több lehetséges forgatókönyvet is megtárgyalt, beleértve a kibertámadás lehetőségét, célzott támadásokat „kulcsfontosságú állami tulajdonú létesítmények” ellen, az iráni nukleáris programban résztvevő személyek és intézmények megcélzását, valamint az Irán által támogatott fegyveres csoportok elleni csapásokat. Szakértők szerint a nukleáris létesítmények megcélzása valószínűtlen, mivel ahhoz az Egyesült Államok katonai és pénzügyi támogatására is szükségük lenne, amit nem kapnának meg.

Az IDF szóvivője, Daniel Hagari szerint Izrael többfrontos háborúban áll, és az iráni támadást „meghiúsították”, így „lehetőségeik köre sokkal szélesebb”. Hagari hozzátette, hogy Izrael „megtesz mindent, ami államának védelméhez szükséges” és „az általuk választott időpontban” válaszolnak Irán csapására.

Az iráni támadás során 170 drónt, 120 ballisztikus rakétát és 30 robotrepülőgépet indítottak Izrael felé, ezek 99 százalékát semmisítették meg, nagy részük el sem érte Izrael légterét. Csak a Negev-sivatagban található Nevatim légi bázisban sikerült kisebb károkat okozni. Személyi sérülést a csapás közvetlenül nem okozott, de az izraeli légvédelem egyik rakétájából lehulló repesz súlyos fejsebet ejtett egy hétéves lányon.

Az izraeli légvédelmi rendszerek tesztjeként is felfogható iráni támadás során a lassú drónok egy részét Jordánia szedte le, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság légiereje is részt vett Izrael védelmében, és a britek Cipruson erősítették meg légierejüket. A CNN szerint két amerikai romboló az Aegis rendszerrel három ballisztikus rakétát semmisített meg, és az amerikaiak összesen 80 drónt és hat ballisztikus rakétát semmisítettek meg.

Az izraeli nemzetbiztonsági tanács korábbi vezetője szerint az Egyesült Államok elsősorban hírszerzési információkkal segítette Izraelt, és az elmúlt négy évben az Egyesült Államok, Izrael és több térségbeli arab ország hatékonyan jelzi az esetleges fenyegetésekkel kapcsolatos értesüléseket. Az iráni támadó potenciál korlátait azonban Izrael védelmi képességeitől függetlenül már jelzi az is, hogy egy amerikai forrás szerint a kilövésre szánt rakéták közel fele már eleve a indítóállásnál sült be vagy felmondta a szolgálatot a levegőben.