Megérkezett a Mol válasza, ezzel a forgatókönyvvel számolnak

Magyarország legnagyobb vállalata frissítette hosszútávú stratégiáját, és Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a jövőképet. A vállalat nem kíván politikai elvárásoknak megfelelő beruházási programot letenni az asztalra, hanem egy észszerű, megvalósítható zöld programot alkotnak meg.

A Mol-csoport "Shape Tomorrow" elnevezésű hosszútávú stratégiájának frissítése során a vállalat célul tűzte ki, hogy működését még zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye, valamint közvetve a régiót is. A cégcsoport 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt tervez zöldberuházásokra fordítani, és 2050-re a karbonsemleges működést célozza meg. A frissített stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöldhidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára.

Az új stratégia az "okos átmenetet" biztosítja a holnap megoldásaival, erősítve ezzel a régió ellátásbiztonságát, értéket teremtve a hulladékból, és innovatív technológiákkal formálva a mobilitás jövőjét.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint a vállalat nyolc éve követi ugyanazt az irányt, de a változó körülmények miatt szükségessé vált a stratégia aktualizálása. Az ambiciózusabb fenntarthatósági célok és a fosszilis tüzelőanyagok iránti jelentős kereslet mellett pragmatikus megközelítést alkalmaznak, hogy a zöldenergia-átmenetet megvalósítsák, miközben garantálják az energiaellátás biztonságát és a vállalat versenyképességét.

A MolTalks podcast vendégeként Bacsa György a következőképpen foglalta össze a vállalat stratégiáját:

A Mol a tiszta környezet és a zöld átállás fontosságában hisz.
Megőrzi az integrált üzleti modellt, és egyszerre lesz hatékony iparvállalat, körforgásos gazdasági szereplő, közműcég és energiaipari szereplő.
A versengő technológiákban látják az autóipar jövőjét, de az elektromobilitás korlátait is felismerik, így a jövőben több típusú üzemanyag lesz egyszerre jelen a töltőállomásokon, beleértve a hidrogént, valamint a szintetikus és a bioüzemanyagokat.
A nehézipari szegmens 2050-re még magasabb hatékonysággal és a körforgásos gazdaságba integráltan marad meg, miközben a fogyasztói szolgáltatások és a megújuló üzletág is fejlődik.
A klímalábnyom csökkentése és a 2030-ra megcélzott fenntarthatósági elvárások teljesítése a cél.
A globális zöld átállásban a fokozatosság fontos, nem lehet teljesen lemondani a fosszilis energiahordozókról.
A 2016-ban meghirdetett stratégia továbbra is érvényes, és a megfogalmazott célok gyakorlatilag teljesültek.
A pandémia és geopolitikai konfliktusok mellett a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság egyensúlyozása kiemelt jelentőségű.
Európa fosszilis energiaimport-függősége miatt a körkörös gazdaság és az alternatív üzemanyagok kitörési lehetőséget jelentenek.

A Mol-csoport stratégiája Közép-Kelet-Európára fókuszál, és nem lép ki azokról a piacokról, ahol felelősséget érez. A körkörös gazdaság és a hulladékfeldolgozás ugyanolyan fontos, mint a zöldenergia vagy a karbonsemlegesség.