Az eredetileg Weisz Eriknek anyakönyvezett Harry Houdini nevét az egész világ ismeri, sok rejtély azonban csak halála után derült ki róla.

Apja, Weiss Sámuel ügyvédként működő rabbi volt, egy törvényi szigorítás után azonban befellegzett a magyarországi munkalehetőségének. Az addig szerény, kispolgári életet élő család a kivándorlás mellett döntött egy biztosabb megélhetés reményében. A szülők arra gondolva, hogy az Újvilágban Erik számára kinyílik a lehetőségek kapuja, amerikai állampolgárnak szerették volna tudni. Ennek érdekében azt állították, hogy a gyerek 1874. április 6-án Appletonban született, ahol később szobrot is állítottak a tiszteletére. 

Az igazság azonban az, hogy Budapest – és azon belül a mostani Csengery utca 1. alatt található épület – volt a szabadulóművész szülőháza, aki valójában 1874. március 24-én jött világra.

A gyermek számára az amerikai álom kezdetben elérhetetlen maradt: Erik cipőt pucolt és újságot árult. Későbbi mesterségéhez kötődő első sikereit egy lakatosnál érte el, ahol könnyedén kinyitotta a bilincsek zárait. Már gyári munkásként érdekelte a bűvészet, ennek okán olvasta el a francia illuzionista, Robert Houdin emlékiratait, akitől később nevét is kölcsönözte egy „i” betű megtoldásával. A sok év kemény munka után egy cirkuszhoz szegődött. Pályája elején még csak Eric the Greatnek, vagyis Nagy Eriknek nevezte magát, és előadásai tényleg nagyszabásúak voltak. 

Mutatványaiban szerepelt hídról vízbe ugrás, vízbe eresztett koporsóból való szabadulás, illetve önmaga lebilincselése vagy megkötözése, majd kiszabadítása. 

A „bilincsek királya” még a brit Scotland Yard által ráerősített acélbilincsekből is kiszabadult, de több amerikai börtönépületből is megszökött. A nevéhez fűződik még egy elefánt láthatatlanná tétele, ezzel a tettel, bűvészként, ő tüntette el a legnagyobb méretű dolgot a világon. 

Houdini 1902-ben Magyarországra is ellátogatott. Természetesen vele tartott édesanyja is, aki megmutatta neki egykori otthonukat. Szeretetének jeléül Houdini estet szervezett neki, ahova meghívta anyja régi, pesti ismerőseit is. Bár Magyarországon soha nem lépett fel, a hazai közönség filmről megcsodálhatta nagyszerű képességeit. 1916 és 1923 között összesen öt némafilmet készített el.

A halál egy szerencsétlen baleset következtében érte el 1926-ban: a kanadai McGill Egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor egy diák hasba ütötte. Igaz, maga Houdini volt az, aki azzal kérkedett, hogy hasizmai olyan erősek, hogy ha hasba is rúgnák, akkor sem lenne semmi baja. Csakhogy lett, az ütés hatására belső vérzés alakult ki. Bár a gyakorlatilag felrobbant vakbelét megoperálták, a kórházban baktérium-fertőzést kapott, és nem tudták megmenteni. Halálával kapcsolatban több legenda is kering róla. Az egyik szerint papagája, mikor látta, hogy gazdája nem tér vissza hozzá, a mestertől ellesve a zárfeltörés tudományát, kiszabadult a kalitkából és elrepült.