Miből áll az erőszakos beavatási szertartás a belorusz hadseregben? Mit kezdtek a tálibok a 7 milliárd dollárt érő amerikai hadifelszereléssel? Ki birtokolja a tenger mélyét? Mitől lesz valaki férfi vagy nő? Néhány azon kérdések közül, melyekre választ keresnek a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál alkotásai.
Egytől egyig igaz történetek, amelyek a gyönyörű és lenyűgöző vagy éppen a kegyetlen és hátborzongató valóságot mutatják be. A Verzió idén immár 20. alkalommal hív különleges utazásra, hogy a filmes történeteken keresztül közelebb kerüljünk a világunkban folyamatosan végbemenő változásokhoz. A múlt ismeretében és a jelen megértésével jobban láthatjuk, merre tartunk, és talán hozzájárulhatunk a megfelelő irány kiválasztásához is.
A Verzió 20. születésnapja alkalmából felteszi a kérdést: Merre tartunk? Interszex emberektől a norvég erdőkig, bengáli jutaszövőktől a mélytengeri bányászatig idén is a legaktuálisabb nemzetközi és hazai emberi jogi kérdések kerülnek terítékre. A témák játékfilmes feldolgozásban is működnének, de a valóság az, ami igazán különlegessé teszi ezeket a filmeket.
A részletes program már elérhető, itt pedig következzen egy kis ízelítő a leginkább várt alkotásokból!
A Fanni kertje Somogyvári Gergő rendezésében két, a társadalomból elmenekülő, már-már mesebeli lény mindennapjairól szól, akik egy Budapesthez közeli erdőben élnek. Fanni, a családjából kitaszított 19 éves transz tinédzser és Laci, a keménykötésű, egykori gyári munkás. A két egymásra utalt ember egyfajta apa-lánya kapcsolatban próbál családot és otthont létrehozni. Az intim hangulatú film, mely a Verzió Filmfesztiválon debütál, egy különös felnőtté válás történeten keresztül mesél az emberi kapcsolatok fontosságáról és a feltétel nélküli elfogadásról.
A fesztivál nyitófilmje a Nem tűnünk el Alisa Kovalenko rendezésében, ami először az idei Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be és a Generation szekcióban Ezüst medve díjra jelölték. A Donyec-medencében egy csapat fiatal a felnőttkor küszöbére ér, és a világ meghódításáról álmodozik. Lázadnak, meglovagolják a kaland hullámait, aknamezőn sétálnak és napoznak a közeli tó partján. Adódik egy lehetőség, hogy hosszú útra induljanak, egészen Nepálig. Megvalósul vajon az álmuk, hogy meghódítsák a világot?
A forradalom öt évszaka rendezője illegalitásba vonult, hogy dokumentálja a szíriai forradalmat, és különböző álneveket használt: Damaszkuszban Linának hívják, míg Homszban Maya néven haditudósító, Aleppóban pedig Lama néven ismerik. Lina kicsempészett videókon örökíti meg saját és barátai gondolatait és emlékeit, amint egyre jobban elmerülnek a szabadságért folytatott harcban. Lina újra és újra visszatér a frontra. A film egy egész évtizeden és a történelmi erők különböző változásain átívelő történet, Lina története. Az alkotás az idei Sundance Filmfesztivál nagydíjának jelöltje volt.
Ibrahim Nash’at filmje, a Hollywoodgate egy szintén igazán vakmerő mozi: a film a tálibokat követi egy éven át Afganisztánban, miközben azok kisajátítanak egy amerikaiak által hátrahagyott fegyverraktárat, és fundamentalista milíciából nehézfegyverzetű katonai rezsimmé alakulnak.
Ugyancsak a nemzetközi versenyben szerepel az Anyaföld című megrázó alkotás. Az egyre elégedetlenebb belorusz lakosság számára a hadseregben zajló erőszakos bántalmazás, kínzások és gyilkosságok jelentik a lobbanáspontot. A dedovscsina egy államilag irányított beavatási szertartás a hadseregben, és amely a rettegés és korlátozás ugyanazon mechanizmusait alkalmazza, mint maga az állam a lakosság elnyomására.
A Diák- és elsőfilmes versenyben debütál Skovrán Tünde filmje, az Aki nem vagyok. Sharon-Rose Khumalo dél-afrikai szépségkirálynő identitásválságba kerül, mikor megtudja, hogy interszex. Az egyetlen, aki hajlandó segíteni neki, egy férfiként élő interszex aktivista. A két párhuzamos, de széttartó történet közelről mutatja meg, milyen a férfiakra és nőkre leosztott világban élniük azoknak, akik mindkét nembe vagy egyikbe sem tartoznak.
A Verzió keretében teret kapnak a filmes műfajok határterületen mozgó alkotások is. Ilyen a Vektor VR szekció, melynek alkotásai olyan élethelyzeteket mutatnak be, amelyek a VR médiumán keresztül még ereőteljesebben hatnak. A beválogatott produkciók bemutatják a környezetünk változásának hosszútávú hatásait és az erőszak mechanizmusait vizsgálják – utóbbit annak láthatatlan kibontakozásában és az egyénre gyakorolt hatásait bemutatva, a nézőre hagyva az értelmezés felelősségét.
A kísérő szakmai programok idén sem maradnak el, így a Young Critics filmkritikus workshop és a DocLab történetfejlesztő és vágó workshop. Emellett ingyenes programokkal is jelentkezik a fesztivál: A Verzió Specials szekció, a Budapesti város/arc/képek filmjei és Peter Nestler rendező retrospektív vetítései regisztrációs jeggyel lesznek megtekinthetők.
Budapesten november 22. és 29. között lehet megnézni a Verzió filmjeit a Toldi és a Corvin moziban, míg vidéken Szeged, Szombathely, Debrecen, Kecskemét, Miskolc és Pécs nyújt válogatást a filmekből. A fesztivál online filmtára, a Verziótéka november 30. és december 10. között várja azokat, akik online szeretnének csatlakozni a 20. Verzióhoz.
Címlapkép: A 21-22 Kína című film felvétele
