2024.03.01., péntek - Albin
Budapest: 12o - 14o
Az ország 19 megyéjében

Az emberek 85 százaléka aggódik világszinten az online félretájékoztatás miatt

Todorovits Rea | 2023. november 07. - 11:00
Az emberek 85 százaléka aggódik világszinten az online félretájékoztatás miatt

Egészség, háború, politika, a világ és a belügyek tájékoztatása nem mindig tükrözi a valóságot a megkérdezettek 85 százaléka szerint.

Egy globális felmérés szerint az emberek több mint 85 százaléka aggódik az online félretájékoztatás hatásai miatt, és 87 százaléka úgy gondolja, hogy az már ártott országa politikájának, ezért az ENSZ bejelentette a jelenség kezelésének tervét.

Audrey Azoulay, az ENSZ kulturális szervezetének, az UNESCO-nak főigazgatója hétfőn azt mondta az újságíróknak, hogy az online hamis információk és gyűlöletbeszéd – amelyet a közösségi média platformok felgyorsítanak és felerősítenek

jelentős kockázatot jelentenek a társadalmi kohézióra, békére és stabilitásra nézve.
A szabályozásra sürgősen szükség van az információhoz való hozzáférés védelme érdekében, ugyanakkor a szólásszabadság és az emberi jogok védelme érdekében is

– mondta Azoulay, miközben bemutatta a kormányok, szabályozó hatóságok és platformok számára készített „irányítási tervezetet”.
A szervezet szerint 16 országban – összesen 2,5 milliárd szavazóval – az UNESCO megbízásából készült felmérés mutatta be, hogy mennyire sürgetővé vált a hatékony szabályozás.

Az Ipsos közvélemény-kutató 8000 ember bevonásával végzett felmérése olyan országokban, mint Ausztria, Horvátország, az Egyesült Államok, Algéria, Mexikó, Ghána és India, megállapította, hogy az internetezők 56 százaléka főként a közösségi médiából értesült hírekről, ez lényegesen több, mint a tévéből (44%). vagy médiaoldalak (29%).

Szinte minden országban a közösségi média volt a fő hírforrás, annak ellenére, hogy az általa nyújtott információkba vetett bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos médiában: 50% a televízió 66%-ával szemben, 63% a rádió és 57% a médiawebhelyek és egyéb alkalmazások esetében.

Mind a 16 országban a válaszadók 68%-a szerint a közösségi médiában a legelterjedtebbek az álhírek, megelőzve az üzenetküldő alkalmazásokat (38%), amely hiedelem „minden országban, korcsoportban, társadalmi háttérben és politikai preferenciákban túlnyomórészt elterjedt”.

A dezinformációt túlnyomórészt konkrét fenyegetésnek tekintették, és 85%-uk nyilatkozott úgy, hogy aggódik a hatása miatt. 87 százalékuk szerint a félretájékoztatás már komoly hatással volt a nemzeti politikai életre, és szerepet fog játszani minden egyes választáson is.

A gyűlöletbeszédet is széles körben elterjedtnek tekintették: a válaszadók 67%-a mondta azt, hogy látott már ilyet online (és a 35 év alattiak 74%-a). Nagy többség (88%) azt mondta, hogy a kormányoknak és a szabályozóknak mindkét kérdéssel foglalkozniuk kell, és 90% azt is szerette volna, hogy a platformok tegyenek lépéseket - írta meg a The Guardian.