Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország távol marad a budapesti EU-s találkozóktól

Az Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország által hozott döntés, hogy nem küldik el magas rangú minisztereiket a budapesti informális EU-találkozókra, egyre növekvő szimbolikus tiltakozást jelez Magyarország politikai irányával szemben.

Az elmúlt időszakban több uniós tagállam is jelezte, hogy csökkenteni kívánja részvételét a Budapesten megrendezésre kerülő informális találkozókon, amelyek témái között szerepel a bolygó megmentése és az EU finanszírozása is. Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország már megerősítette, hogy nem küldik el minisztereiket, míg Lettország és Szlovénia még fontolgatja, hogy eseti alapon döntsön a részvételről.

Egy magas rangú európai diplomata, aki névtelenséget kért, úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok jelentősen csökkentették részvételük szintjét, és véleménye szerint nem lett volna szabad Magyarországnak az elnökségi szerepet vállalnia. Egy észt tisztviselő szerint Magyarország visszaélt az Európai Unió Tanácsának elnökségi szerepével, ami aláásta hitelességét a többi tagállam szemében. Ezt az álláspontot 63 Európai Parlamenti képviselő is osztja, akik Magyarország uniós szavazati jogának megvonását követelik.

Az uniós biztosok is távolmaradással reagáltak Orbán Viktor moszkvai útjára. A magyar miniszterelnök az utazás után levelet írt az uniós vezetőknek, amelyben arra szólította fel őket, hogy az EU-nak újra fel kell vennie a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint Orbán a saját politikai céljaira használja fel az EU soros elnöki posztját, de állítása szerint lehetséges megállítani ezt a folyamatot.