Varga Mihály brüsszeli látogatása és az uniós elnökség kritikája

Az uniós pénzügyminiszterek ülésén Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere szembesült a többi tagállam éles bírálatával, amiért az elnökségi program nem tartalmazza Ukrajna támogatását.

Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek rendes ülésén vezette a vitát és ismertette Magyarország elnökségi prioritásait. Az ülésen 21 tagállam minisztere szólalt fel, és mindannyian kritizálták a magyar elnökséget, amiért nem helyezte előtérbe Ukrajna támogatását. Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök moszkvai látogatása árnyékot vet az elnökségi programra, és hogy Ukrajna sok tagállam számára prioritás, amelynek hiánya a programban aggodalomra ad okot.

Riika Purra finn miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnának folyamatosan napirenden kell maradnia. Az észt miniszter és több másik képviselő is felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a magyar kormány csak annyit ígért, hogy figyelemmel követik az ukrajnai helyzetet, ami szerintük nem elegendő.

A dán miniszter szerint Ukrajna az EU egyik legfontosabb kérdése, és a finanszírozási igénye is kiemelt helyet kell kapjon a prioritások között. A portugál tárcavezető hozzátette, hogy Ukrajna bátorsága és ellenálló képessége miatt nem maradhatnak egyedül, míg Olaszország szerint az EU-nak elkötelezettnek kell maradnia az anyagi támogatás biztosításában.

Christian Lindner, Németország pénzügyminisztere szerint Magyarország diplomáciai szólómunkába kezdett, ami csalódást keltett, és hangsúlyozta, hogy az elnökség felelősséggel jár, nem szabad a nemzeti érdekeket egyoldalúan szolgálni. Eelco Heinen holland pénzügyminiszter még határozottabban fogalmazott, kijelentve, hogy az uniós soros elnökség nem arra való, hogy Putyinhoz látogatóba menjünk.

A vitához Málta, Szlovákia, Luxemburg és Ausztria nem szólt hozzá. Varga Mihály válaszában kifejtette, hogy készen állnak arra, hogy rendszeresen tárgyaljanak Ukrajnáról.

A pénzügyminiszter feladata volt bejelenteni a tanácsüléseken hozott döntéseket is, többek között azt, hogy hét tagállammal szemben túlzott deficit-eljárás indul, amelynek egyik érintettje Magyarország is. Emellett elfogadták az országspecifikus ajánlásokat, amelyek Magyarország esetében hosszú listát tartalmaznak, és amelyek teljesítése javíthatja az ország gazdasági helyzetét.