Orbán Viktor levele az EU-s vezetőknek a világpolitikai találkozóiról
Donald Trump amerikai elnök a hatalomra kerülése után hamarosan kezdeményezni fogja a béketárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között, és ezzel kapcsolatban már konkrét tervei is vannak – ezt állítja Orbán Viktor miniszterelnök az EU-s vezetőknek írt privát levelében.
A Financial Times és a német Bild információi szerint a magyar kormányfő azt javasolta az Európai Uniónak, hogy újraindítsa a közvetlen diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, és kezdjen „magas szintű” tárgyalásokat Kínával, hogy békés megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra. Orbán Viktor a Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszéléseiről szóló tapasztalatai alapján megjegyezte, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan növekedni fog.
A miniszterelnök szerint Trump a választások után nem fogja megvárni a beiktatását, hanem azonnal béketeremtőként kíván cselekedni, és ezzel kapcsolatban részletes, jól megalapozott tervei vannak. Orbán Viktor úgy véli, hogy az EU-nak fel kell készülnie az amerikai politikában bekövetkező elmozdulásra, és vagy elfogadja az Oroszország és Ukrajna közötti azonnali tárgyalások szükségességét, vagy nagyobb felelősséget vállal Ukrajna védelmének finanszírozásáért.
A magyar kormányfő szerint Trump győzelme esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek megoszlása jelentősen megváltozik az EU hátrányára, különösen Ukrajna pénzügyi támogatásának tekintetében. Orbán Viktor úgy látja, hogy Európa eddig nem alkalmazott független és szuverén stratégiát, hanem az amerikai „háborúpárti politika” mintáját követte.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy Európának erős erkölcsi és racionális alapokon kell új fejezetet kezdenie politikájában, és törekednie kell a feszültség csökkentésére, az ideiglenes tűzszünet feltételeinek megteremtésére, valamint a béketárgyalások megkezdésére.
Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint azonban Orbánnak se terve, se mandátuma, se hitelessége nincs, és nem is tudna rövid távon hatást gyakorolni az orosz-ukrán háborúra. Rácz szerint a háború jelenlegi fázisában mindkét fél a harctéri győzelemben reménykedik, és az amerikai elnökválasztás sem hozhat azonnali változást, mivel az új elnököt csak januárban iktatják be. Rácz hozzátette, hogy Orbán Viktor békemissziója értelmetlen, mivel nincs semmiféle konkrét béketerve, és a három országban három különböző álláspontot képviselt. A szakértő szerint Orbán Viktor nem képviseli az Európai Uniót, és nem is kapott mandátumot a közvetítésre. Rácz szerint más vezetők, mint például Erdogan török elnök, sokkal aktívabbak és hatékonyabbak a közvetítés terén.
Az FT a levélnek azt a részét idézi, amiben Orbán arról ír: „Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében lemásolta az USA háborúpárti politikáját. Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk és politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy ennek a politikának a folytatása észszerű-e a jövőben”. A lap hozzáteszi, hogy Orbán Viktor régóta az EU legoroszbarátabb vezetője, aki bírálja a Moszkva elleni nyugati szankciókat és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, miközben tűzszünetet követel a háborúban és béketárgyalásokat.
Azonban Orbán Viktor tevékenysége nem maradt ellenvélemény nélkül. A Politico birtokába jutott levél szerint 63 európai parlamenti képviselő kezdeményezte Magyarország uniós szavazati jogának megvonását, mivel úgy vélik, hogy Orbán Viktor visszaélt a helyzetével, amikor önjelölt békemissziókat szervezett, és jelentős károkat okozott azzal, hogy kihasználta és visszaélt a tanácsi elnökségi helyzetével. A képviselők szerint Orbán Viktor több diplomáciai látogatásán, nevezetesen Putyin oroszországi és Hszi Csin-ping kínai tárgyalásán szándékosan hamisan adta elő a felhatalmazásait. Az Európai Parlamentet felszólították, hogy ennek megfelelően reagáljon, és valódi tettekre van szükség, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére a Tanácsban. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon, és biztosi kollégium sem fog Budapestre utazni. Az Európai Bizottság az uniós biztosok helyett csak más tisztségviselőket küld a találkozókra, vagyis ezeken a tanácskozásokon az EB részéről csak az adott szakterületért felelős magas rangú köztisztviselők vesznek részt, a témát politikai szinten felügyelő biztosok viszont nem.
Orbán Viktor pár nappal a magyar elnökség kezdete után Ukrajnába, majd Oroszországba, a türk államok hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter olyan fordulatokkal mosta össze az elnökséget a „békemisszióval”, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke válaszként arról posztolt: a bojkott „egyértelműen Ursula von der Leyen bizottsági elnök választási kampányának része”.
