Varga Mihály Brüsszelben az Európai Bizottságtól kért támogatást, de válasz egyelőre elmaradt
Varga Mihály pénzügyminiszter Brüsszelben hangsúlyozta az Európai Unió versenyképességének növelésének fontosságát, de a határvédelem finanszírozásában való részvételre irányuló kérésére nem érkezett konkrét válasz az Európai Bizottságtól.
Az Európai Unió Tanácsának féléves magyar elnöksége alatt Varga Mihály kiemelte, hogy Európa versenyképességének erősítése kulcsfontosságú a globális piacokon való helytállás szempontjából. A pénzügyminiszter szerint Európa egyre inkább lemarad a tőkepiacok és hatékonyság terén, ezért fontos a versenyképesség növelése fejlesztésekkel, kutatásokkal, infrastruktúra-beruházásokkal, a zöld átállás és a digitális átállás támogatásával.
A miniszter az Ecofin tanács ülését megelőzően beszélt arról, hogy az Európai Unió gazdasági kilátásait geopolitikai bizonytalanságok, az ellátási láncok töredezettsége, a nyersanyagárak változása és a nemzetközi gazdasági környezet problémái árnyékolják be. Varga Mihály szerint ezekre a kihívásokra válaszként Magyarország célja, hogy Európa mint kontinens, valamint az Európai Unió javítani tudja versenyképességét.
A pénzügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyképesség növelése hozzájárul az állampolgárok jólétéhez és az európai gazdaság ellenállóképességéhez.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy Magyarország jelentős összegeket, mintegy 700 milliárd forintot fordított a déli határ védelmére az elmúlt években. Ezzel kapcsolatban kérte az Európai Bizottságot, hogy vegyen részt a határvédelem finanszírozásában, azonban erre a kérésre még nem történt konkrét lépés.
Az Európai Unió biztosai korábban bojkottálták a soros elnökség magyarországi eseményeit, és augusztusban saját brüsszeli találkozót szerveztek. Emellett az uniós vezetők kritikával illették Orbán Viktor békemisszióját, mondván, hogy az Európai Unió soros elnökeként erre nem volt felhatalmazása. A magyar uniós elnökség első pénzügyminiszteri csúcsát (Ecofin) Brüsszelben azonban nem érintette az Európai Bizottság bojkottja, mivel ez az Európai Tanács napirendjén szereplő esemény.
A találkozón Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség legfőbb célja az uniós versenyképesség helyreállítása, és a következő fél évben olyan területeken kívánnak előrelépést elérni, amelyek alapvetően meghatározzák az Európai Unió versenyképességét, mint például a gazdaságirányítás, a pénzügyek, az adózás és a vámpolitika.
A pénzügyminiszter külön kiemelte a gazdaságirányítási keretrendszer új szabályainak végrehajtását, amely az európai szemeszter következő ciklusában már az új szabályoknak megfelelően indul el. A pénzügyi szolgáltatások területén a tőkepiaci unión belül a fő hangsúly a lakossági befektetési stratégia előmozdítására helyeződik, míg a bankunión belül a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata kerül előtérbe. Varga Mihály továbbá kiemelte a Vámreform Csomag vitájának folytatását is annak érdekében, hogy a kialakuló vámunió gyorsabban és hatékonyabban tudja kezelni a következő évtizedek kihívásait. A következő pénzügyminiszteri informális találkozót 2024 szeptemberében Budapesten rendezik meg.
Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek ülésén beszélt a soros elnökség legfontosabb pénzpolitikai célkitűzéseiről, többek között az agrárium és a versenyképesség nehézségeiről. A magyar uniós elnökség további hat célkitűzése is a versenyképességet erősíti, mint például a demográfiai tendenciák megfordítása, az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a védelem és biztonságpolitika kérdései. A magyar elnökség a prioritások közé beemelte továbbá az agrárium kérdéseit, ugyanis az ukrajnai háború következményeként Európában a legnagyobb veszteséget a gazdálkodók szenvedik el.
Prioritásnak nevezte továbbá a kohéziós politika jövőjének kérdését, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „érdekünk, hogy a kohéziós politika valamilyen formában megmaradjon, hiszen még mindig jelentős gazdasági különbségek vannak a tagországok között”.
A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Bizottság hét tagországgal, köztük Magyarországgal szemben tervez túlzottdeficit-eljárást indítani. Az uniós bizottság olyan politika elfogadását várja az érintett tagországoktól, amely lehetővé teszi, hogy egy négyéves ciklus ideje alatt 3 százalék alatti hiányszintre térjenek vissza. Magyarország már korábban hozott döntést arról, hogy idén 4,5, jövőre 3,6 és 2026-ban pedig 2,9 százalékos deficitet fog elérni, így a négy évnél hamarabb fog várhatóan a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerülni.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítási és újjáépítési eszközről folytatott vitával kapcsolatban a tárcavezető elmondta, noha az uniós program még a járvány idejében indult, még mindig vannak olyan országok, amelyek egy fillérhez sem jutottak hozzá. Magyarország a vissza nem térítendő forrásokból még egyetlenegy árva eurócentet sem kapott meg.
Végezetül közölte, Magyarország jelentős összeget, eddig mintegy 700 milliárd forintot költött déli határának védelmére, ami egyben a schengeni határ védelmét is jelenti. Mivel Európa egészét tekintve nincs olyan ország, amelyet a migráció kérdése valamilyen formában ne érintene, a magyar elnökségi prioritások között az illegális migráció kérdése hangsúlyosan szerepel.