Újraválasztották EP-elnöknek Roberta Metsolát

Roberta Metsolát nagy többséggel választották újra az Európai Parlament (EP) elnökévé, aki a 720 képviselő közül 562 szavazatot kapott. Az alakuló ülés során az EP elnökének megválasztása volt napirenden, amely az új tagok június 6–9. közötti megválasztása óta az első alkalom volt.

A máltai Roberta Metsola, aki az Európai Néppárt tagja és 2013 óta képviseli Máltát az unióban, már a júniusi, informális uniós csúcstalálkozón bejelentette, hogy szeretné folytatni 2022-ben megkezdett elnökségét. Metsola, aki jogász, európai jogra és politikára szakosodott, korábban Málta jogi és igazságügyi együttműködési attaséjaként és Catherine Ashton jogi tanácsadójaként is dolgozott. Az EP-elnök a szavazás előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy az EU nem tökéletes, de megéri érte harcolni, és hogy az EP a jogállamiság, az egyenlőség, a demokrácia és a jólét garanciája. Metsola elnökként hidakat kíván építeni a politikai törésvonalak felett, és hangsúlyozta, hogy erős és elszámoltatható parlamentet akar, amelynek szerepét nem hagyhatják felvizezni.

Az egyetlen kihívója, Irene Montero, aki a spanyol baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk) jelöltje volt, a béke Európájának védelméről beszélt. Montero elkötelezettségét fejezte ki a palesztin nép elleni népirtás megszüntetése, a jogok és a társadalmi igazságosság mellett, valamint feminista, antirasszista és antifasiszta nézőpontját hangsúlyozta. Szerinte a béke Európa legsürgetőbb politikai feladata, és bírálta a kontinens népére kényszerített háborús konszenzust, amely szerinte károkat okoz a munkásosztálynak és ürügyül szolgál a feminista és LMBTI-jogok megkérdőjelezésére. Montero végül 61 szavazatot kapott, így szinte csak szimbolikus elnökjelöltnek számított.

Montero esélyei azonban csekélyek voltak, mivel a hárompárti „nagykoalícióban” a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok már korábban megegyeztek a vezető uniós posztokról. Habár az EP elnöksége nem feltétlenül volt része ennek a megállapodásnak, a három frakciónak együtt többsége van az EP-ben, és sem a szocialisták, sem a liberálisok nem indítottak ellenjelöltet. Metsola várhatóan 2027-ig lesz parlamenti elnök, a szokásjog szerint az ötéves ciklusokat elfelezi egymás között a két legnagyobb frakció, a jobbközép Néppárt és a balközép Szocialisták és demokraták. Metsola utódja várhatóan vagy Iratxe García, a balközép frakció vezetője, vagy a képviselőcsoporton belüli legnagyobb párt, az olasz Demokraták jelöltje lehet.

Kortesbeszédében Metsola többek között kiemelte, hogy az Európai Parlamentnek nem szabad félnie a vezetéstől és a változástól. Hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni a Parlament működését, hogy az képes legyen javítani ellenőrzési és vizsgálati jogkörét, számon kérni más intézményeket, és kezelni a fennmaradó intézményi egyensúlyhiányokat. Metsola azt is kijelentette, hogy az emberek a Parlamenttől fogják várni az iránymutatást a legfontosabb témákban, mint például az értékeinkért és a jogállamiságért való kiállásban, Ukrajnának számára erős szószólóként, a Közel-Keleten a fenntartható béke keresésében, vagy a jogok, az egyenlőség, a biztonság, az éghajlat, a lehetőségek, a versenyképes, szabad, de tisztességes piacok globális vezetőjének megőrzésében.

Az Európai Parlament tizedik ciklusának nyitóülésén Metsola újraválasztását követően Magyar Péter, a TISZA Párt képviselője is gratulált neki egy közös képpel, és sikereket kívánt neki a párt néppárti delegációja nevében. Magyar Péter kiemelte, hogy a Fidesz egyik képviselőnője is támogatta Metsola újraválasztását.

Roberta Metsola magánélete viszonylag kevésbé ismert a nyilvánosság előtt, de azért néhány dolgot tudni lehet. Férje Ukko Metsola, aki finn származású és az európai politikai szférában is aktív volt. Négy közös gyermekük van. Metsola családjával kapcsolatban azt is tudni lehet, hogy igyekeznek egyensúlyt teremteni a politikai karrier és a családi élet között, ami különösen fontos számára.