Izraeli offenzíva és légicsapások hatása a Gázai övezetre és Ciszjordániára

Az ENSZ jelentése szerint az izraeli offenzíva óriási pusztítást okozott a Gázai övezetben, és az oktatás, valamint az egészségügy színvonalát az 1980-as évek szintjére süllyesztette. Ciszjordániában pedig az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre, amelyek során több palesztin fegyveres, köztük a Hamász és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai helyi vezetői is életüket vesztették.

Az ENSZ adatai szerint a Gázai övezet újjáépítése hatalmas erőfeszítéseket igényelne az izraeli offenzíva után. A terület mintegy 40 millió tonna törmelékének elszállítása 100 teherautóval körülbelül 15 évig tartana, és a költségek 500 és 600 millió dollár között mozognának. A Gázai övezetben 137 297 épület sérült meg, ami az összes épület több mint felét jelenti, és ezek több mint egynegyede teljesen megsemmisült.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az újjáépítés költségei megduplázódtak, és a helyreállítás 2040-ig tartana, a teljes költség pedig elérheti a 40 milliárd dollárt. A Gázai övezetben a konfliktus következtében 1200 ember vesztette életét, és 250 embert elraboltak, míg Izrael gázai offenzívája több mint 38 000 ember halálát okozta a területen tartózkodó palesztin tisztviselők szerint.

Ciszjordániában az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre, amelyek során Asraf Nafet, a Hamász katonai szárnyának helyi parancsnoka, valamint Mohamed Abu Abddal, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai helyi egységének vezetője is életét vesztette. A túl-karmi menekülttáborban öt ember halt meg, és hárman megsebesültek, köztük egy nő is. A Hebron melletti Széírben további két palesztin vesztette életét az izraeli hadsereg akciói során, egyikük a 39 éves Dzsihád Salada volt.

Az izraeli hadsereg szóvivője szerint az éjszaka folyamán az izraeli légierő vadászgépei megtámadták a libanoni síita Hezbollah épületeit és létesítményeit a dél-libanoni Houla és Ajta-as-Sab falvak térségében. Egy nappal előtte a Hezbollah számos rakétát és drónt indított Izrael északi határvidéke ellen.

A Fatah, a Hamász és más palesztin csoportok képviselői közös egységnyilatkozatot írtak alá Pekingben, amelynek értelmében „ideiglenes nemzeti egységkormányt alakítanak, mely az összes palesztin terület felett rendelkezik majd”. A két rivális frakció már többször is tárgyalt az egység előmozdításáról azóta, hogy a Hamász fegyveresei 2007-ben egy rövid háborúban kiűzték a Fatahot a Gázai övezetből. Kína régóta elismeri a palesztin államot, és többször is közvetítőként lépett fel a térség konfliktusainak rendezésében: 2023 márciusában Kína volt a házigazdája a Szaúd-Arábia és Irán között tárgyalásoknak is, amelyeken a két regionális nagyhatalom megállapodott a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról.