Magyarország július 18-án tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy elvégezte az igazságügyi függetlenségének megerősítésével kapcsolatos jogalkotási és igazgatási feladatokat és ezzel párhuzamosan 202 millió euró kifizetését kérte a brüsszeli testülettől. A szabályok értelmében a Bizottságnak három hónapja van a teljesítések értékelésére, majd ha ez pozitív, újabb két hónapon belül kell a számlákat kifizetni. Vagyis elvileg október 18-án telt volna le az eredeti határidő - írja a hvg

Természetesen erről az EU sem feledkezett meg, e hét keddre tűzték napirendre a magyar pénzek sorsát.

Az EP magyarországi jelentéstevője Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, ha csak legalább a diákoknak járó Erasmus pénzeket felszabadítják, azzal már jeleznék a magyar embereknek, hogy az Európai Unió, mellettük áll. 

Tehát az, mindenképpen új fejlemény, hogy most már az EP magyarországi jelentéstevője, a Zöldek francia EP-képviselője, Gwendoline Delbos-Corfield és John Morijn, a Groningeni Egyetem európai emberi jogra szakosodott professzora a Politicónak azt írták: a magyar egyetemeknek és kutatóknak járó pénzeket fel kellene szabadítani, ezzel:

az EU is jelezhetné, hogy a magyar emberek mellett áll.

Azt ugyan ők is elismerték, hogy a jogállamisági kérdésekben nincs valódi előrelépés a magyar kormány részéről, azzal érveltek, hogy az Erasmus és a Horizon alapok felszabadításával el lehetne kerülni, hogy ezek a pénzek „egy korrupt rendszer kezébe kerüljenek" - írták közleményükben. 

A gyorsításra egyébként már csak azért is szükség van, mert az Erasmus-projektek finanszírozása csak jövő szeptemberig megoldott, egyezség híján a következő év októberétől az alapítványi fenntartású egyetemek kimaradnának az uniós ösztöndíj-programból. Navracsics Tibor szerint ősz végéig, tél elejéig kell megállapodni az Európai Bizottsággal ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a finanszírozás. Az uniós pénzekért felelős miniszter mindenesetre azt ígérte, hogy 

egy magyar diák sem fog kimaradni az Erasmusból.

vita ott feneklett meg, hogy az a jogszabály, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szól, szigorú szabályokat ír elő a közérdekű alapítványokra. A magyar álláspont szerint viszont ha ezek a közérdekű alapítványok nem használnak uniós forrásokat, akkor nem vonatkoznak rájuk a brüsszeli szabályok.

Fotó: Gwendoline Delbos-Corfield Facebook-oldala