Alig 8-10 centiméter, mégis 250 ezer forintot ér egy példánya. Na persze nem a piaci halárusok kérnek érte ennyit, hanem ez az eszmei értéke a magyar Vörös Könyv szerint, amely a fokozottan védett fajokat tartalmazza. Sajnos a 60 millió éves kutyahal is a kipusztulás szélére került, pedig őshonos és egyben bennszülött faj, amely itt alakult ki a Duna vízrendszerében. A Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. A 19. századi nagy folyószabályozások előtt országszerte előfordult, de a mocsarak lecsapolásával élőhelyei nagy része eltűnt.

Kis mérete miatt csak a legszegényebbek fogyasztották, de a néprajzi adatok szerint az 1800-as években még kosárszámra vitték haza a falusiak, hogy sertést és baromfit takarmányozzanak vele, sőt, a földek trágyázására is használták. 

Hivatalos neve lápi póc (Umbra krameri), de népiesen kutyahalnak nevezik, mert páros úszóit felváltva mozgatva képes az aljzaton „gyalogolni”. Ami a nagyobb vizekben a csuka, ugyanaz a kis vizekben, apró lápokban a póc, vagyis ő a csúcsragadozó. Zsákmányszerzéskor rejtőzködve vár a vízi növények között, majd hirtelen csap le áldozataira, melyek általában bolharákok, szúnyoglárvák, halivadékok és vízre hulló rovarok. A mocsárbeli életmódhoz jól alkalmazkodva sajátos béllégzése révén képes a levegő oxigénjét is felvenni. 

A faj hazai állományai napjainkra egymástól nagy távolságokban, nagyon elszigetelten maradtak fenn, így közöttük a szaporodás lehetősége és a szabad génáramlás nem biztosított.

Fennmaradásáról egy fajvédelmi program keretében próbálnak gondoskodni az állat- és természetvédő szakemberek mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével. A legfontosabb tennivalók között szerepel a kiszáradással fenyegetett élőhelyük vízpótlásának biztosítása és a pócpopulációk elszigetelése a Távol-Keletről idehurcolt inváziós fajú amurgébektől.

Az amurgébet (Perccottus glenii) eredetileg akváriumi fajként tartották, ahonnét kiszabadulva elkezdte hódító útját. Felfal mindent, amit le tud nyelni, a lápi pócnál kissé nagyobb hal akár magát a lápi pócot is levadássza.

Egy szentpétervári akvarista közvetítésével került hozzánk, a 90-es évek elején elsőként a Tisza-tóból fogták ki. Emberi segítséggel terjedhetett el az ország vizeiben, halastavak halszállítmányaival juthatott egyik helyről a másikra. A 2000-es évekig csak a tiszai vízrendszerből került elő, 2007-ben már a Kis-Balaton vízrendszeréből is kimutatták, és azóta is folyamatosan terjed a nyugatabbi vizekbe.

Az eltűnő vízi világot nemcsak a felmelegedéssel és kiszáradással járó klímaváltozás veszélyezteti, hanem sokszor az emberi tevékenység, a rosszul átgondolt vízügyi intézkedések, például kotrások is

- mutatott rá Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság kutatója. 

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) legfrissebb podcastjából kiderül, hogy a Kis-Balaton térségében már megtették az első lépéseket a kutyahal megmentéséért. Annál is inkább igyekeznek ezen, mivel idén ez lett az év hala a közönségszavazáson.

Fotó: BLKI/Takács Péter