Horvátország szigorít az állatkínzókon: börtön vár az állatot elhagyókra

Horvátországban életbe lépett egy szigorú jogszabály, amely akár két év börtönbüntetést is kiszabhat azokra, akik elhagyják vagy kiteszik megunt háziállataikat. Magyarországon viszont az állatkínzók gyakran megúszhatják a felelősségre vonást pénzbüntetéssel vagy akár anélkül.

Horvátországban a civilek és állatvédők aláírásgyűjtése eredményeként szigorították az állatkínzás büntetését, amelynek következtében a háziállatokat elhagyó személyek börtönbüntetésre számíthatnak. Magyarországon azonban, bár létezik állatvédelmi törvény, a gyakorlatban sok esetben nem történik meg a hatékony fellépés az állatkínzókkal szemben.

A Speciális Állatmentő Egység alapítója, Kodolányi Endre szerint a magyarországi helyzetet az jellemzi, hogy a hatóságok gyakran nem tudják értelmezni az elhagyás fogalmát, és emiatt nem indítanak nyomozást. Tornóczky Anita állatvédő úgy véli, hogy a törvény érvényesítésével és az állat elhagyásának kínzásként való kezelésével lehetne felelősségre vonni az ilyen cselekmények elkövetőit.

Az állatmenhelyek helyzete is nehéz, hiszen bár előfordul, hogy az állatokat azok közelében hagyják magára, a Noé Állatotthon szóvivője, Schneider Kinga szerint ez sem jelent megoldást, mivel az állatmenhelyek zsúfoltak és nehezen találnak örökbefogadókat.

Az állatkínzás Magyarországon már két évtizede bűncselekménynek számít, és az elkövetők két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos tájékoztatása szerint a hatóságok és a civilek együttműködése révén egyre több esetben sikerül az elkövetőket felelősségre vonni. A kormánybiztos emlékeztetett arra is, hogy a BTK módosítása lehetőséget ad a hatóságoknak az állatkínzók és szaporítók elleni fellépésre, és hogy a tiltott állatviadalok száma is csökkent.