– mondta egy fiatalember a „medveproplémák" kibeszélésére szervezett szimpóziumon. És hogy ténylegesen nagy a baj, ez a fajta bezártság is jelzi – tette hozzá a felszólaló a második Tusnad Ecobear konzultáción és megbeszélésen.
Az egykor szebb napokat is megélt üdülővároskáról többnyire a vízhiány és a medvék kapcsán cikkeznek a helyi sajtóban. Nem a légkondis irodából érezhető át, milyen, amikor támad a medve címmel korábban magam is tudósítottam arról a nagyszabású tüntetésről, amelyet a medvekérdés mielőbbi orvoslása érdekében szerveztek 2021-ben Bukarestbe a székelyföldi gazdaszervezetek helyi politikusokkal karöltve, és amelyet a pandémiára hivatkozva a fővárosi rendőrség nem engedélyezett. A többezresre tervezett figyelemfelkeltő megmozdulás egyben kiállás is lett volna Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter mellett, aki – akkor úgy tűnt – egyedüliként vívott szélmalomharcot a bürokráciával, állatvédelmisekkel, akik folyamatosan támadták, követelték a lemondását is.
A minisztert arról kérdeztem, hogy mi a megoldás az egyre szaporodó medvetámadásokra, amelyek egyébként mára – mivel több „hatalmat” kaptak az önkormányzatok, és törvényileg is szavatolják a problémás medvék kiemelését – egyre fogyóban vannak. Tánczos elmondta, hogy Romániában van Európa teljes medveállományának több mint a fele, és ez is – a szaporulathoz képest – nagyon kis területre koncentrálódik. Míg 5 éve csak 3 megyét érintettek, ma már több mint 15 megyéből kapnak jelzéseket medvék okozta károkról. A nagyvadak nemcsak anyagi javakat tesznek tönkre, hanem haszonállatokat ölnek, és nem egy emberéletbe is kerültek a medvetámadások. Teljesen másként látszik a medvekérdés Spanyolországból nézve, ahol összesen nincs hatvan medve, vagy Magyarországról, ahonnan eltűnt az egész populáció, vagy Skandináviából, ahol szigorú feltételek mellett szabályozzák a szaporulatot, de még Bukarestből nézve is más a hozzáállás.
– mondta lapunknak Tánczos.
Ezzel egy időben elindult egy program, amellyel biztosítani tudják a nagyvadak erdei – emberlakta környezeten túli – boldogulását is.
Ezt szakemberekkel, vadásztársaságokkal, szakirányú civil szervezetekkel egyeztetve dolgozzák ki - tette hozzá a volt környezetvédelmi miniszter, akit idén is meghívtak kerekasztalbeszélgetésre a szervezők.
A WachBear & AdvoCity – medvék és emberek a közös jövőért című projekt részeként szervezik meg immáron második alkalommal a TusnadEcoBearFest tematikus fesztivált és a TusnadEcoBearConf szakmai konferenciát az ember és medve együttélésének megkönnyítése címszóval a Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai régióban. Imecs István projektmenedzser és csapata több pillérre építi a projektet, ezek közül gyakorlatilag mind a négy már sikeresen működik. A harmadik egy telefonos alkalmazás, amely a Google Play és az App Store online felületéről egyaránt letölthető TusnadEcoBearWatch néven. Ezen a helyiek és turisták számára fejlesztett eszközön jelezni lehet bármilyen medvékkel kapcsolatos eseményt avagy vadkárt. Ezeket egy adminisztratív csapat kapja meg, és reagál rájuk. Oktató jellegű kommunikáció is zajlik rajta keresztül, és interaktív jellege van. A negyedik projektjük a TusnadEcoBearCave, egy ingyenesen felkereshető tematikus látogatóterem, amelynek a városi wellnessközpont ad otthont, ahol koordinált bemutató várja az érdeklődőket. Itt Tusnádfürdő történelmét is megismehetik, picit a medvés történeken keresztül is, valamint minden olyan tevékenységet bemutatnak, ami a város együttélését segíti a medvékkel.
A mostani nemzetközi konferenciára számos külföldi szakember, legalább száz szakértő, környezetvédő, állatvédő, biológusok, vadászok érkeztek megvitatni az ember és medve együttélését. A szervezők – az Accent Geoökológiai szervezet, a Vox Juventis egyesület és Tusnádfürdő önkormányzata – célja leginkább az, hogy összegyűjtsék a különböző európai és határon túli szakértők nézeteit, kompetenciáit és tapasztalatait az emberek és nagyragadozók együttélésének témájában. A megbeszélések előmozdítják gyakorlati és életképes megoldások létrehozását az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok csökkentésére az ember által lakott tájakon.
A konferencia, a barnamedve-populációk kezelésével kapcsolatos ismeretek tárházaként aposztrofálja magát, az szeretnék elérni, hogy az Európa és világszerte akkumulált tudást és a legjobb gyakorlatokat összegyűjtve be tudják építeni a mindennapjaikba. A szervezők a WWF által is támogatott konferencián a kulcsfontosságú nemzetközi szakértők és a fiatal résztvevők közötti interaktivitással szavatolják a best practice összerakását.
Számtalan érv hangzott el a vadgazdálkodás hiányosságairól, arról, hogy a vadászok, civil szervezetek, állatvédők mit gondolnak a medveproblémák megoldásaként. Két napon át tanácskoztak, majd Tánczos Barna volt bukaresti környezetvédelmi miniszter meghívásával megbeszélést tartottak arról, hogy ki-ki miként orvosolná a kialakult helyzetet. Szinte mindegyik szakmai szervezet a kommunikáció hiányát tartja a legnagyobb bajnak, vagyis hogy a minisztérium nem egyeztet eleget a szakemberekkel. Azt is problémaként jelezték, hogy a média sem kapja meg a kellő tájékoztatást, így a legtöbb újságíró csak megírja, hogy medvetámadás volt, de egy-egy eset kiváltó okát már nem boncolják, holott sokszor gondatlanság, emberi mulasztás áll a támadások hátterében. Zárszó gyanánt elhangzott egy felhívás, hogy a környezetvédelmi minisztérium és a szakma hozzon létre közös kommunikációs platformot, ahol minden eseményt – akár a klímaváltozással, akár az állatok életterének szűkülésével kapcsolatos – dokumentálnak, javaslatokat tudnak tenni, és gyors reagálással tudnak megoldásokat találni.
A konferenciával párhuzamosan egy medve fesztivál is futott, rengeteg interaktív felnőtt és gyerek tevékenységgel, gasztroudvarral, könyv- és fotóbemutatókkal, esténként meg koncertekkel kedveskedtek az odalátogatóknak. Itt még a medve is Rammstein-zenére ugrált a kis városka központjában.
fotó: ecobearfest
