Mit lehet tenni, ha szakadatlanul ugat a szomszéd láncon tartott kutyája?

Egy birtokvédelmi szakjogász tapasztalatai szerint a szomszédok közötti egyik legfőbb konfliktusforrást a kutyák ugatása jelenti, ami még a legszívélyesebb szomszédi viszonyt is elmérgesítheti.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 5:23. §-a értelmében a tulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A szükségtelen zavarás tilalma az ingatlan használatának általános korlátjaként van szabályozva, és a szomszédjogi szabályozás többlépcsőssé vált az elmúlt évtizedben.

Dobos István ügyvéd szerint a szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja, és a zavaró tevékenységet kifejtő a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Bálint Boglárka szakjogász hozzáteszi, hogy az indokolatlanul sokat ugató kutya esetén feltételezhetjük, hogy valami baja van az állatnak, és lehetőségünk van ezt a települési jegyzőnek, mint állatvédelmi hatóságnak jelezni.

A jegyző a bejelentés alapján megvizsgálja az állat tartásának körülményeit, és ha hiányosságokat talál, azokat az állatvédelmi szabályok alapján kezeli. Azonban a hatóság vagy a bíróság által hozott határozatok végrehajtása gyakran problémás lehet, és a jog eszközei korlátozottak a probléma megoldására.

Vetter Szilvia állatvédelmi jogi kutató szerint az elmúlt években szigorodtak a „láncon tartás” szabályai, és 2016 óta tilos a kutyákat tartósan kikötve tartani. Az eb átmeneti kikötése csak bizonyos esetekben megengedett, és a póráz hosszának is megvannak a meghatározott méretei.

Az Alkotmánybíróság is foglalkozott állattartással kapcsolatos szomszédjogi kérdésekkel, és több határozatban is kifejtette, hogy az önkormányzatok megállapíthatnak helyi szabályokat, de nem tilthatnak meg olyan magatartást, amelyet a magasabb szintű jogszabályok lehetővé tesznek. Az önkormányzatok rendelkezései nem korlátozhatják aránytalanul a tulajdonhoz való jogot.

Szalay Péter, az Alkotmánybíróság elhunyt kiváló alkotmánybírája szerint a szükségtelen zavarás megállapítása a bíróságokra van bízva, és a bíróságok széleskörű bizonyítás lefolytatása után, gyakran szakértők bevonásával döntenek az ügyekben.