Kína és Magyarország fényesebb jövő felé tartanak

Orbán Viktor a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy húsz év telt el azóta, hogy kínai elnök utoljára Magyarországon járt. Kiemelte, hogy húsz évvel ezelőtt még egypólusú volt a világ, de mára többpólusúvá vált, Kínával az egyik központjában. Megköszönte a kínai elnöknek a Covid-19 járvány alatti segítséget, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is az egyetlen Kínát ismerte el.

Orbán a magyar-orosz háborúról is beszélt, és azt mondta, hogy Magyarország az Európai Unióban egyedül a béke oldalán áll. Ezért dicsérte Hszi Csin-ping kínai elnök békejavaslatát.

Orbán a kínai-magyar kereskedelem az elmúlt húsz évben történt négyszeres növekedéséről is beszélt. Hozzátette, hogy korábban csak egy repülőjárat volt a két ország között, most pedig már heti hét. Mint mondta, megtiszteltetés, hogy Kína meghívta Magyarországot a kínai gazdaságba, és hogy a kínaiak részt vesznek a magyar gazdaság modernizálásában. Orbán hozzáfűzte, hogy

"a tavalyi évben az összes Magyarországra érkező befektetés háromnegyede Kínából származott, amelyért a régió más országaival versenyeztünk."

Orbán azt mondta, hogy Magyarország nagy történelmi léptékben elvesztette a 20. századot, ezért célja, hogy megnyerje a 21. századot. Ezután megköszönte Kínának a Magyarországra érkező befektetéseket és a két ország közötti jó diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat. Bejelentette, hogy a kínai-magyar együttműködést ki fogják terjeszteni a nukleáris iparra is, amely területen eddig nem volt együttműködés. Tervük szerint a következő évtized elejére a magyarországi energiaellátás 60-70%-a nukleáris forrásból származik majd.

Hszi: A kínai-magyar kapcsolatok még sosem voltak ilyen jók

Hszi Csin-ping Orbán után szólalt fel, megköszönve Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a meghívást és a vendégszeretetet, továbbá átadta a kínai nép üdvözletét a magyaroknak. Megemlítette, hogy a két ország között 75 éve vannak diplomáciai kapcsolatok, és ezek még sosem voltak olyan jók, mint most.

Hszi elmondta, hogy ő és Orbán részletesen megvitatták a legfontosabb kérdéseket. Egyetértettek abban, hogy Kína és Magyarország mindig jó kapcsolatokat ápoltak, de tovább kívánják ezeket fejleszteni. Ezért

"a két ország stratégiai partnerségre lép a következő időszakra, amely arany útra helyezi a kínai-magyar kapcsolatokat."

Hszi elmondta, hogy az Új Selyemút kezdeményezés és Magyarország keleti nyitása összeegyeztethető, ezért a két ország közös projekteket fog végrehajtani. Ezek közé tartozik a magyar nyelv oktatásának előmozdítása Kínában és a kínai nyelvé Magyarországon, valamint a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok fejlesztése.

Hszi hozzátette, hogy Kína támogatja Magyarországot a növekedés felgyorsításában és abban, hogy nagyobb szerepet játsszon az Európai Unióban. Kiemelte, hogy Kína és Magyarország hasonló álláspontot képvisel számos fontos nemzetközi és regionális kérdésben, ezért bejelentette, hogy szorosabb együttműködést kívánnak előmozdítani a két ország között.

Hszi azzal zárta beszédét, hogy hiszi, mind Kína, mind Magyarország fényesebb jövő felé tart.

Történelmi jelentőségű megállapodások

Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóját röviddel Hszi és Orbán sajtótájékoztatója után tartotta.

A miniszter kiemelte, hogy a tárgyalások nagyon sikeresek voltak, 18 kérdésben sikerült megállapodni. A legfontosabb, hogy összeállítanak egy infrastrukturális projektek listáját, amelyeket közösen kívánnak megvalósítani. Ezek közé tartozik:

• Magyarország a kínaiakkal együttműködve megkezdi egy Budapestet elkerülő tehervonali vasútvonal előkészítését, amit korábban V0-nak neveztek.
• Elkezdik előkészíteni egy Budapest Liszt Ferenc Repülőtérre vezető nagysebességű vasúti összeköttetést a kínaiakkal.
• Magyarország Kínával együttműködve fejleszti az elektromos autók töltőállomásainak hálózatát.
• Egy új, nagyobb kapacitású határátkelőt nyitnak meg Szerbia és Magyarország között. Ennek oka, Szijjártó szerint, hogy a röszkei átkelő rendkívül zsúfolt, és a teherautók és autók sorai túl hosszúak voltak.
• A kínaiakkal és a szerbekkel együttműködve tanulmányt indítanak annak érdekében, hogy megtalálják a leggyorsabb és legjobb módot egy Szerbia és Magyarország közötti olajvezeték megépítésére.
• Mostantól lehetőség van cseresznye és állattenyésztési anyag exportálására Kínába.
• Megállapodás született egy nukleáris együttműködés elindításáról is, amely a nukleáris energia előállításának teljes spektrumát lefedi.

Szijjártó a sajtótájékoztatót azzal zárta, hogy ez történelmi látogatás volt, és a megállapodások történelmi jelentőségűek.

Egyre szorosabb gazdasági együttműködés

Az elmúlt években Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnerévé vált, különösen a Covid-19 kitörése után megnövekedett kínai befektetésekkel. Kína később kezdett iparosodni, mint a nyugati országok és Japán, ami azt jelentette, hogy hosszú ideig csak egyszerűbb termékekkel tudtak részt venni a világkereskedelemben. Azonban most már felzárkóznak az európai és japán márkákhoz az autógyártásban, és megelőzték a nyugati világot az akkumulátorgyártásban.

Ez azt jelenti, hogy a kínai vállalatok már képesek fejlett, magas minőségű termékeket fejleszteni, amelyeket a világ minél több részén szeretnének értékesíteni. Európa, amely lemarad az elektromos autók és akkumulátorok fejlesztésében, az egyik legfontosabb piacuk, így ideális piac a kínai akkumulátoroknak és autóknak.

A kínai vállalatok számára fontos, hogy az EU-ban értékesített termékeiket az EU-n belül gyárthassák, mind logisztikai okokból, mind pedig azért, hogy elkerüljék a védővámokat egy esetleges kínai-európai kereskedelmi háború esetén. Bár a kínai befektetők más országokban is jelen vannak, Magyarország méretéhez képest különösen sok bejelentés történt a közelmúltban kínai gyárak építéséről Magyarországon.

Ezek közül a legnagyobb a debreceni CATL akkumulátorgyár, amelynek költsége 7,3 milliárd euró, vagyis körülbelül 2 900 milliárd forint lenne. A második legnagyobb a szegedi BYD autógyár, amelyről a sajtóértesülések és iparági pletykák szerint 5 milliárd euróba, vagyis majdnem 2 000 milliárd forintba kerülne.

A kínai elnök és küldöttsége péntekig, május 10-ig lesz Magyarországon, vagy ahogy Hszi Csin-ping fogalmazott a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent írásában: "olyan időben látogat magyar barátaihoz, amikor a virágok és a fű illata tölti be a Nagyalföld levegőjét". Hszi Csin-ping szerint a kínai-magyar barátság "olyan, mint a finom tokaji bor: illatos, édes, gazdag és hosszantartó".

A gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!