Ma 13 órakor végre kiderült: Karikó Katalin és Krausz Ferenc után sajnos Krasznahorkai László nem nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.
Az utolsó pillanatig csak esélylatolgatások folytak a NicerOdds listákat összegző oldalán is, hogy a fej-fej mellett szorosan együtt haladó Jon Fosse vagy Krasznahorkai, esetleg Nádas Péter vagy Murakami Haruki lesz a 2023-as év irodalmi Nobel-díjasa.
Eddig ezt a díjat hazánkban csak Kertész Imre kapta meg, aki 2002-ben nyerte el az elismerést.
Krasznahorkai hirtelen és tántoríthatatlan erővel indult meg a hazai irodalmi életben.
Míg előtte alig ismerhettük műveit, az első regénye 1985-ben Sátántangó címmel elemi erővel tört utat magának a legtehetségesebbek körében. Majd ezt követte Az ellenállás című novelláskötete, majd 1986-ben Az ellenállás melankóliája, három évvel később.
Könyveit a világ számtalan nyelvére lefordították és az elmúlt két évtizedben szinte minden jelentős irodalmi díjat megkapott. Így a Nobel-díj előszobájaként is ismert Nemzetközi Man Booker-díjat is elnyerte 2015-ben.
Két művéből Tarr Béla filmet is rendezett. Az egyik a Sátántangó. A hét és fél órás filmet 1994-ben mutatták be a közönségnek, majd ezt követte AZ ellenállás melankóliája című novellájából a Werckmeister harmóniák című film, melyet 2000-ben tekinthetett meg a nagyérdemű.
Irodalmi Nobel-díj jelöltjeink voltak még Weöres Sánoron kívül Herczeg Ferenc, Illyés Gyula, Mács László, Szabó Dezső vagy Tormay Cécile is.
Kiemelt fotó: Bookline
